A bruttó hazai termék (GDP) idei növekedését meghaladó mértékben emelkedhet 2004-ben a hazai topmenedzseri réteg jövedelme - ezt valószínűsítik a szakértők. Ezzel Magyarország valamennyire szembemegy a nyugat-európai trendekkel, hiszen az unió országaiban már évek óta csak minimális mértékben emelkednek a felső vezetői jövedelmek - mutat rá Szelecki Zsolt, a Hewitt Associates elemzőcég magyarországi ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi, Nyugaton az elmúlt években a vezetői bérezés gyökeres átalakuláson ment keresztül. Erősödő tendencia, hogy a direkt, bérjellegű javadalmazási formák helyett a cég valós piaci teljesítményét is tükröző, érdekeltségi elemekkel tarkított formákat - részvényopciók, -juttatások, egyebek - alkalmaznak a felső vezetők körében. Szelecki Zsolt csak óvatos becslésekbe volt hajlandó bocsátkozni a hazai vállalati felső vezetői réteg bérnövekedési kilátásait illetően. Csupán annyi mondható, hogy a 2004-re prognosztizált GDP-növekedést három, maximum négy százalékponttal haladja majd meg a topmenedzseri jövedelemnövekedés mértéke - húzta alá.
A felső vezetői bérek idei várható emelkedését átlagosan 7 százalékra teszi a Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. Csak becslésekbe mert bocsátkozni Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója a hazai felső vezetői fizetések valószínűsíthető emelkedésével kapcsolatban. A fejvadász cég vezetője úgy véli, az idei év valamivel jobb lesz a korábbinál, ám hogy milyen mértékű lesz a növekedés, az szerinte is nagyban függ a béren kívüli juttatásoktól. Az ágazatok között is komoly eltérések lehetnek. Az ügyvezető igazgató elsősorban az informatikai és a távközlési szektort említette, mint ahol a felső vezetői fizetések emelkedése elmaradhat a korábbi években tapasztalt dinamikus ütemtől. A jól teljesítő cégeknél az elmúlt években az inflációt meghaladó mértékben emelték a vezetők bérét.
A javadalmazási rendszer szabályozatlanságára és átláthatatlanságára hívja fel ugyanakkor a figyelmet Szelecki Zsolt. A világ fejlettebb részein már több éve a legszigorúbb elvárás a tőketulajdonosok részéről, hogy az igazgatóság tagjainak javadalmazása egyértelmű és számon kérhető elvek alapján történjen. Ez a legkevésbé sem azt jelenti, hogy bárki is az összeg nagyságára lenne kíváncsi - teszi hozzá. Szelecki Zsolt szerint Magyarországon eddig legfeljebb a multinacionális vállalatok felső vezetőinek javadalmazása esetén érvényesült a leginkább a transzparencia követelménye. Az elaprózott tőketulajdonosi struktúrával rendelkező cégeknél általában kevésbé szigorúak az átláthatósági követelmények érvényesítésekor. A felső vezetői jövedelmek transzparenciája iránti igényt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Nyugaton az igazgatósági ülések napirendjére kerülő kérdések 68 százalékában foglalkoznak közvetve, vagy közvetlen módon a vezetők javadalmazási kérdéseivel és 58 százalékban olyanokkal, amelyek a felelősségi viszonyokat érintik. Ezekben az országokban a tőzsdei cégek mintegy kétharmadánál szorgalmazták a tőketulajdonosok úgynevezett "független javadalmazási bizottságok" felállítását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.