A bruttó hazai termék (GDP) idei növekedését meghaladó mértékben emelkedhet 2004-ben a hazai topmenedzseri réteg jövedelme - ezt valószínűsítik a szakértők. Ezzel Magyarország valamennyire szembemegy a nyugat-európai trendekkel, hiszen az unió országaiban már évek óta csak minimális mértékben emelkednek a felső vezetői jövedelmek - mutat rá Szelecki Zsolt, a Hewitt Associates elemzőcég magyarországi ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi, Nyugaton az elmúlt években a vezetői bérezés gyökeres átalakuláson ment keresztül. Erősödő tendencia, hogy a direkt, bérjellegű javadalmazási formák helyett a cég valós piaci teljesítményét is tükröző, érdekeltségi elemekkel tarkított formákat - részvényopciók, -juttatások, egyebek - alkalmaznak a felső vezetők körében. Szelecki Zsolt csak óvatos becslésekbe volt hajlandó bocsátkozni a hazai vállalati felső vezetői réteg bérnövekedési kilátásait illetően. Csupán annyi mondható, hogy a 2004-re prognosztizált GDP-növekedést három, maximum négy százalékponttal haladja majd meg a topmenedzseri jövedelemnövekedés mértéke - húzta alá.

A felső vezetői bérek idei várható emelkedését átlagosan 7 százalékra teszi a Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. Csak becslésekbe mert bocsátkozni Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója a hazai felső vezetői fizetések valószínűsíthető emelkedésével kapcsolatban. A fejvadász cég vezetője úgy véli, az idei év valamivel jobb lesz a korábbinál, ám hogy milyen mértékű lesz a növekedés, az szerinte is nagyban függ a béren kívüli juttatásoktól. Az ágazatok között is komoly eltérések lehetnek. Az ügyvezető igazgató elsősorban az informatikai és a távközlési szektort említette, mint ahol a felső vezetői fizetések emelkedése elmaradhat a korábbi években tapasztalt dinamikus ütemtől. A jól teljesítő cégeknél az elmúlt években az inflációt meghaladó mértékben emelték a vezetők bérét.

A javadalmazási rendszer szabályozatlanságára és átláthatatlanságára hívja fel ugyanakkor a figyelmet Szelecki Zsolt. A világ fejlettebb részein már több éve a legszigorúbb elvárás a tőketulajdonosok részéről, hogy az igazgatóság tagjainak javadalmazása egyértelmű és számon kérhető elvek alapján történjen. Ez a legkevésbé sem azt jelenti, hogy bárki is az összeg nagyságára lenne kíváncsi - teszi hozzá. Szelecki Zsolt szerint Magyarországon eddig legfeljebb a multinacionális vállalatok felső vezetőinek javadalmazása esetén érvényesült a leginkább a transzparencia követelménye. Az elaprózott tőketulajdonosi struktúrával rendelkező cégeknél általában kevésbé szigorúak az átláthatósági követelmények érvényesítésekor. A felső vezetői jövedelmek transzparenciája iránti igényt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Nyugaton az igazgatósági ülések napirendjére kerülő kérdések 68 százalékában foglalkoznak közvetve, vagy közvetlen módon a vezetők javadalmazási kérdéseivel és 58 százalékban olyanokkal, amelyek a felelősségi viszonyokat érintik. Ezekben az országokban a tőzsdei cégek mintegy kétharmadánál szorgalmazták a tőketulajdonosok úgynevezett "független javadalmazási bizottságok" felállítását.