Fejlesztői paradicsom a reptér
Az európai repülőtereknél, illetve környékükön különösen az árufuvarozó és logisztikai vállalkozások hajtják fel a keresletet, ezért várhatóan jelentősen több raktár, kiszolgálólétesítmény és iroda épül a főbb légikikötőkben, de a megugró személyforgalom miatt továbbra is megmarad az üzletek, éttermek és kisebb mértékben a hotelek már most is viszonylag gyors ütemű fejlődése - állapítja meg az elemzés.
Magyarországon a Ferihegyi repülőtéren hasonló terveket dédelget a Budapest Airport Rt. A nyáron elkészülő felújított 1-es terminál, továbbá a két 2-es és az előttük található terület, illetve a tervezett cargobázis szolgálhatja ezeket a célokat. A privatizáció előtt álló vállalatnál azonban az év első felében aligha döntenek fontos beruházásokról, ráadásul eközben a telekszerződés érvénytelenítése miatt úgy tűnik, tovább késik az új árufuvarozási központ felépítése. Ferihegy közelében azonban volt egy tranzakció, és ez a térség fontosságát jelzi: a télen új tulajdonoshoz került az irodákat és raktárakat magában foglaló Airport Business Park. A vásárló az osztrák Europolis, amely kifejezetten felfelé ívelő szakaszban lévő irodai és logisztikai ingatlanokat szemel ki
A közép-európai, benne a budapesti lehetséges fejlődési irányokra utaló elemzés emlékeztet: a légi árufuvarozás szerepének növekedése azért következhetett be, mert a globális vállalatok egyre inkább Kelet-Európába, illetve a Távol-Keletre helyeznek bizonyos termelőkapacitásokat. Az elkészült termékeket azonban Európában értékesítik, így a repülőtereknek nagyon fontos elosztó szerep jut. Ennek az igénynek pedig csak akkor képesek kiemelkedő színvonalon megfelelni, ha a repülőterek üzemeltetői jelentős ingatlanfejlesztésbe kezdenek, vagy bevonják a nagy ingatlanfejlesztő cégeket.
A fellendülés ellenére az évezred első három évében tapasztalt gazdasági megtorpanás, majd egyes országokban a visszaesés gátat szabott a repülőtéri ipari ingatlanok bővülésének. Több lett a kiadatlan terület, az új bérlőjelöltek már egyre több ingatlan közül választhattak, miközben a bérleti díjak szinte mindenütt csökkenni kezdtek. Az elemzők ugyanakkor a következő néhány évet már nem látják ilyen sötéten. Ennek az az oka, hogy az Európai Unió 2004-ben lezajlott bővítése ezekben az években hozza meg a hatását ezen a fronton. Az új tagállamok pótlólagos keresletet jelentenek, ráadásul a raktárpiacon várhatóan emelkedik majd a multinacionális gyártó és kereskedővállalatok kereslete a nagy, több mint 10 ezer négyzetméternyi egybefüggő területek iránt.
A repülőterek irodapiaca hasonló jeleket mutatott. Az ingatlanok tulajdonosai vagy üzemeltetői egyre többször kényszerültek különböző engedményeket tenni, hogy stabilizálják a bérleti díjakat, vagy legalább lassítsák azok csökkenését. Már a tárgyalási folyamat elején szembe kellett nézniük azonban azzal, hogy a bérlőjelölt csak akkor kezdte meg a hivatalos megbeszélést, ha legalább 10-20 százalékkal alacsonyabb díjra volt kilátás.
