Putyin tombol: Európa megkezdte átutalni Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyon pénzét – Zelenszkij megkapta az első milliárdos összeget

Az Egyesült Királyság 752 millió fontot utalt át befagyasztott orosz vagyon hozamaiból Ukrajnának – közölte az ukrán pénzügyminisztérium szerdán. Ez csaknem egymilliárd dollárnak felel meg. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a forrást Ukrajna biztonsági és védelmi szektorának sürgős szükségleteire fordítják.

Az összeg az Egyesült Királyságtól a G7-ek Ukrajnát támogató Extraordinary Revenue Acceleration (ERA) kezdeményezése egyik részlete. Az ERA egy szélesebb körű megállapodás, amelynek keretében az Egyesült Királyság összesen 2,26 milliárd fonttal támogatja Kijevet védelmi célokra. Ukrajna korábban már két részletben összesen 1,5 milliárd fontot kapott 2025 márciusában és áprilisában.

A G7-ek ERA kezdeményezése egy 50 milliárd dolláros hitelprogram: ennek keretében a befagyasztott orosz állami vagyon hozamait használják fel Ukrajna finanszírozására és a hitelek visszafizetésére.

Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta a G7-országok mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont fagyasztottak be – emlékeztetett a The Kyiv Independent.

Gigantikus per készül Oroszország és Európa között: 201 milliárd eurót követel Moszkva a befagyasztott vagyonért – ezzel néznek szembe Ursula von der Leyenék

Mint lapunk megírta, hatásköri túllépéssel, valamint az uniós jog és eljárások megsértésével vádolta meg az orosz központi bank az Európai Tanácsot abban a keresetében, amelyben az orosz kintlévőségek befagyasztását támadta meg az EU Bíróságán.

A keresetet, amelynek tartalma csak most jutott az orosz hírügynökségek birtokába, az orosz központi bank február 27-én nyújtotta be a bíróságnak, megtámadva benne az Európai Tanács december 12-i rendeletét, amely határozatlan időre befagyasztja az orosz eszközöket. A Bank Rosszii az állami vagyon befagyasztásáról szóló határozat hatályon kívül helyezését, valamint az Európai Tanácstól a perköltségek megtérítését követeli.

„A felperes állítása szerint az adott (az eszközök befagyasztásáról szóló) határozat téves alapon született, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkének alkalmazásával (amely lehetővé teszi a döntéshozatalt többségi szavazással az EU Tanácsában). Mivel ezek a döntések harmadik ország elleni tiltó intézkedéseknek minősülnek, azokat a 215. cikk alapján kell meghozni, amely a tanács tagjainak egyhangú határozatát írja elő” – állt keresetlevélben.

A kereset kiemeli, hogy az EU ténylegesen visszaélt hatáskörével, megsértette az intézkedések arányosságának elvét, és nem indokolta megfelelő módon a bevezetett korlátozásokat.

„Az ötödik indok a nemzetközi közjogi szerződések és a nemzetközi közjog normáinak megsértése. A felperes állítása szerint a tanács megsértette az államok és központi bankjaik szuverén immunitásának elvét, amely az uniós jogban bírósági ellenőrzés alá tartozó normaként szerepel” – áll a szövegben.