Megszületett a megállapodás, Zelenszkij a túlélésre játszik – Mégis mekkora lesz az ütközőzóna Moszkva tervei szerint?
Arszenyij Jacenyuk egykori ukrán kormányfő figyelmezteti az államelnököt, Zelenszkijt, hogy Oroszország ajánlata a négy ukrán nagymegyéhez tartozó Donbasz visszaadására Moszkvának – bármilyen kecsegtető feltétellel köríti is azt Moszkva, csapda, amelyet Kijevnek vissza kell utasítania.
A négy nagymegye:
- Luganszk,
- Zaporizzsja és
- Herszon.
Jacenyuk szerint Donyeck nagymegye (oblaszty) 17-18 százaléka van még ukrán ellenőrzés alatt. És tegyük hozzá, hogy a katonai helyzet nem kedvez Kijev csapatainak, amelyek lassan elvesztik az ellenőrzést a Don-medence (Donbasz) Ukrajnára eső része, legfontosabb nagymegyéjéből a kezükön maradt darab felett is.
A nagy Donbasz-kérdés
Luganszkot gyakorlatilag – moszkvai szóhasználat szerint – teljes egészében felszabadították. Szakértői becslések szerint
tavaly októberben az orosz hadsereg ellenőrizte az ukrajnai Donbasz területének mintegy 90 százalékát.
(A Donbasz kisebbik része 1990 előtt is Oroszországhoz tartozott.) A Putyin által is megfogalmazott követelés a Donbasz ukrán része Oroszországnak való visszaszolgáltatásáról döntő mértékben a két – nemzetközi jogilag még Ukrajnához tartozó nagymegyére, ténylegesen Oroszország által ellenőrzött részeire –, Luganszkra és Donyeckre vonatkozik.
A gondolatot Donald Trump amerikai elnöktől származtatják, aki szerint a Donbasz egy részéről való lemondás (az Ukrajna által ellenőrzött Donbasz-területről van szó) Moszkva javára előmozdítaná a háború befejezését. Ezt az amerikai javaslatot részletesen a budapesti Trump–Putyin-találkozón tárgyalták volna meg.
Merz Kijevben
Merz német kancellár Kijevben, a német–ukrán csúcstalálkozón megállapodott a házigazdával, hogy minél gyorsabban visszaküldik az ukrán menekülteket Németországból eredeti hazájukba. Mind Németországnak, mind Ukrajnának érdeke a lépés, hiszen
- a németeknél az ukrán menekültek ellátása csípi a lakosság tekintélyes részének a szemét,
- Ukrajna legsúlyosabb problémája pedig a hadseregében az egyre súlyosbodó emberhiány.
„Stratégiai partnerségi” egyezményt kötött a Kijevben tárgyaló Merz kancellár Zelenszkij elnökkel – vélik Oroszországban. Mint az amerikaiak megjegyzik, Németország, a Moszkva-ellenes német–ukrán szövetség ma fontosabb Kijev számára, mint a halványuló amerikai támogatás.
Egy nappal korábban még Moszkva nem gratulált Magyar Péternek választási győzelme alkalmából, és Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője bejelentette, hogy Magyarország elvesztette korábbi különleges státusát, és a barátságtalan országokhoz tartozik, akárcsak Európa többi része. Mint a Guardian megjegyzi, ennek volt is alapja, hiszen
Budapesten a választás éjszakáján sok helyütt felhangzott a „ruszkik haza” 1956-ból származtatott szlogen.
Mekkora lesz az ütközőzóna Moszkva tervei szerint?
A fronthelyzet tanúsága szerint Moszkva apró taktikai lépésnek tekinti azt, amit a Nyugat egyes médiumai stratégiai fordulatnak láttak: a Strana Today bizonytalan státusú kijevi portál szerint Oroszország csapatai Szumi nagymegyében két irányban is előrenyomultak nyugat felé: Miropol térségében Szum városától északkeletre és Marjinónál, délnyugatra Szumtól. Az orosz katonai térnyerést a Deep State nevű ukrán kormányközeli katonai portál is megerősítette.
Szumi nagymegye Ukrajna északkeleti részén van, és az orosz katonai tervezők szerint elsősorban a jövendőbeli ütközőzóna kialakításában lenne szerepe. Mint az ukrán katonai jelentésekből kitűnik, a támadók fenntartották a nyomást, a lassú előrehaladási tempót a Donbasz megmaradt erődvárosai térségében is, amelyeket az ukránok ezelőtt tíz-tizenöt évvel építettek ki, számítva egy orosz katonai támadásra. Mindez ugyanakkor ellentmond azoknak a nyugati forrású információknak, amelyek szerint Oroszország úgymond visszafogta magát, és immár kisebb ukrán területeket akar, továbbá feladta korábbi terveit, hogy Ukrajna egy (nagyobb) részét ütközőzónává alakítja.
Az orosz csapásirány
Ami az április közepi katonai helyzetet illeti, a RIA Novosztyi közölte az SZVO (ahogy Oroszországban nevezik az ukrajnai háborút) térképét, amelyen nagyszámú oroszországi csapatösszevonást ábrázolnak az Kutykovka, Oszkol (északnyugatra a Donbasztól) – Zaporizzsja, Dimitrovo arcvonalon, mintegy 400 kilométeres hosszúságban. Kérdés persze, hogy mennyire lehet hinni a RIA Novosztyiban publikált térképnek. Ugyanezt a kérdést fel lehet tenni az orosz térképek „nyugati ellenpárja”, az ISW nyugati elemzőcég által térképformában publikált helyzetképpel kapcsolatban is.
Mindez arra utalhat, hogy
az orosz erők nagy általános támadást készítenek elő a Donbasztól nyugatra fekvő tereprészeken.
Ukrán szempontból közvetlen veszély fenyegeti Zaporizzsja és Dnyipro városokat. Északkeleten Harkiv és Szumi megyékben várható nagyobb katonai aktivitás. Az ezzel a két ukrán megyével szemben lévő oroszországi területek kapják egyébként a térkép tanúsága szerint az ukrán csapások zömét. Ami arra utal, hogy Ukrajna – elvesztvén a donbaszi erődvárosok zömét, már nem a területvédelemre, hanem arra törekszik, hogy Oroszországnak minél nagyobb anyagi-gazdasági veszteségeket okozzon.
