A bírságolási kör kibővítése

Csuhay Marianna, a GKM környezetvédelmi főtanácsosa az állami szerepvállalás egyre növekvő szerepét és problémáit ismertette részletesen. Felhívta a termelőüzemi, szállítmányozó és egyéb logisztikai szolgáltató cégek figyelmét, hogy e környezetvédelmileg döntő fontosságú területen, nem elég a szigorú EU-rendszabályok betartása, hanem emberileg is mindent meg kell tenni a sokféle vegyi anyag, növényvédő szer, hulladék és egyéb veszélyes áru biztonságos mozgatása és tárolása érdekében.

Sárosi György, a téma nemzetközi szakértője tételesen ismertette a vonatkozó rendszabályokat, hozzátéve, hogy ma Magyarországon 107 veszélyes üzemet tartanak nyilván. Kritikusan beszélt arról, hogy az energia-, vegyipari és logisztikai vállalkozások munkafolyamataiba még nem épült be kellően a veszélyes árukkal kapcsolatos követelményrendszer. A befektetők nem fordítottak elegendő pénzt a szükséges feltételek megteremtésére. A piaci verseny tisztasága vitatható, az ellenőrzés nem meggyőző, szankciórendszere ma még gyenge, hiányzik az átütő erejű vezetői akarat. A szakértelem hiánya és a szakszerűtlenség a gazdaság és az államigazgatás teljes vertikumán érződik. A veszélyesáru-szállítás biztonsági tanácsadói rendszere lassan fejlődik, "hiányzik" még egy-két komoly baleset ahhoz, hogy a tanácsadók munkáját komolyan vegyék, elismerjék.

Várható, hogy a nem kellően felkészült közúti, vasúti, vízi szállítást végző vállalkozások kiszorulnak a veszélyes áruk piacáról; de a szakemberek hiánya az államigazgatásban és a hatóságoknál is problémát okoz. A veszélyes árukkal kapcsolatos vezetői/vállalkozói felelősség, a tevékenység kockázata, a biztosítók hozzáállása és a környezetvédelmi, biztonsági szempontok felértékelődnek. Kiemelt jelentőségű lesz a személyes, egyben a vezetői felelősség átruházhatatlansága(!), az alvállalkozók kiválasztása és az outsourcinggal kapcsolatos felelősségvállalás is.

A problémák súlyát növeli, hogy egy veszélyes áruk kezelésére alkalmas konténerterminál beruházási igénye mintegy ötszörös a hagyományosakhoz képest. Ugyanakkor ilyen szolgáltatás esetén a piacon legfeljebb csak háromszoros díjak számíthatók fel, és ezek is csak nehezen érhetők el, így a befektetések megtérülése csak nagyon sokára várható. Ez is összefügg azzal, hogy Magyarországon a veszélyes áruk kezelésére alkalmas korszerű raktárkapacitás elenyésző.

Az ADR- és egyéb veszélyesáru-előírásokat ma már Magyarországon is egyre nehezebb megkerülni. Az eltitkolt, eldugott veszélyes áruk kezelésének kockázata nő. A piacnak tisztulnia kell! A logisztikai szolgáltatók pedig kénytelenek specializálódni, mivel a veszélyes árukkal kapcsolatos szolgáltatások nem férnek az általános logisztikai szolgáltatók tevékenységi körébe.

A fejlődés egyik lehetősége a vegyiparhoz kapcsolódó "célraorientált logisztika". Az Európai Unión belüli fontosságát igazolja, hogy az EU a világ vegyipari termelésének mintegy 32 százalékát adja. A hazai vegyipar ipari termelésünk 17 százalékát teszi ki, ez folyó áron mért termelési értékben körülbelül 2280 milliárd forint évente. Mindezt alá is támasztja, hogy Európa-szerte gomba mód szaporodnak a sajátos veszélyes áruk kezelésére alkalmas raktárak, logisztikai központok. Nyilvánvaló, hogy a "vegyipari outsourcing", valamint a Just in Time szállítások leginkább a veszélyesáru-raktárakat terhelik. A vegyipar távol-keleti beruházásait és a vegyipari termelés tendenciáit is figyelembe véve mielőbb megfelelő mennyiségű és minőségű veszélyes áruk kezelésére alkalmas elosztó központra van szükség Európában és Magyarországon egyaránt. Mindannyiunk biztonsága is ezt igényli.