Kovács Zoltán / Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke

Neheztelő informatikusok

"Az ekho kiterjesztése az informatikai ágazatra óriási lehetőség lett volna a kormány számára, hogy támogassa ezt a nemzetgazdaságilag rendkívül fontos szektort. Az új adónem csökkentette volna a foglalkoztatók igen magas adó- és járulékterheit, és ezzel növelte volna az ágazat versenyképességét. Erre óriási szükség lenne, hiszen mind az információs társadalom kiépítése, mind a kutatás-fejlesztés tekintetében a sor végén kullogunk. Az ekhóval emellett tiszta, átlátható helyzet jöhetett volna létre az ágazatban. Ez létkérdés a vállalkozások számára, hiszen feltétele az állami és a közösségi támogatások elnyerésének, a banki hiteleknek vagy egy esetleges tőzsdei kibocsátásnak. Az ágazat kivonása az ekho hatálya alól azért is meglepő, mert az eddigi nyilatkozatokból az derült ki, hogy a kormányzat elkötelezte magát a szektor támogatása mellett."

Wettstein Tibor / A Magyar Színházi Társaság ügyvivője

Esély a művészeknek

"Az ekhót esélynek tartjuk. A művészek többsége - vállalkozók, gazdasági társaságok tagjai - ma a minimálbér után fizetik a társadalombiztosítási járulékaikat, emiatt várhatóan nyugdíjuk is a minimálnyugdíj lesz. Nagy kérdés persze, hogy az új adózási forma milyen mértékű jövedelemkiesést eredményez majd a számukra, hiszen a krónikusan alulfinanszírozott színházak valószínűleg nem tudják az ekho jelentette pluszterheket átvállalni. Ha sommásan akarunk fogalmazni: nincs miből adni, a színházak az elmúlt években felélték tartalékaikat. Így tehát a művészeknek dönteniük kell, hogy a jövőbeni magasabb nyugdíj érdekében most lemondanak-e jövedelmük egy részéről, amelyet vélhetően nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak pótolni. Abban az esetben azonban, ha a jelenleg munkaviszonyban álló művész választja az ekhót, mindkét fél jobban járhat."

Kázmér Judit / A Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke

A sajtó pedáns adófizető

"Jó lenne, ha kormányzati körökben elismernék, hogy a magyarországi sajtó pedáns és jelentős adófizető. Bár a közvélekedés szerint a sajtóban komoly arányú a feketemunka, ez egyáltalán nincs így. A Magyar Lapkiadók Egyesülete ezt mindig is hangsúlyozta. Az itt dolgozók valamennyien valamilyen jogszerű formában tevékenykedtek, és ma is ilyen formában dolgoznak. Adóikat és járulékaikat mindig is fizették és fizetik. Nem titok persze, hogy akadtak problémák, ám mindez abból adódott, hogy a jogviszonyok tisztázatlanok voltak. Épp ezért fontosnak tartjuk, hogy a kormányzat pontosan megfogalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján jól elkülöníthetők a színlelt szerződések és a vállalkozói megbízások. Ha ez megtörtént, akkor érvényesíteni kívánjuk azt az akaratot, hogy a sajtóban foglalkoztatottak maguk választhassanak az ekho és az eva között."

Keresnyei János / A Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke

Többletköltség a tévéknek

"Nagyon sok foglalkoztatottat érint az ekho bevezetése a helyi tévéknél is. A tévések meghatározó része ugyanis egyéni vállalkozóként, bt.-ként, esetleg kft.-ként számláz. A Helyi Televíziók Országos Egyesületéhez tartozó hetvenhat vidéki városi adónak jelenleg mintegy 2000 ember dolgozik. Közöttük sokan vannak olyanok - még a kisebb településeken is -, akik többfelé dolgoznak, és akadnak olyanok is, akik külsősként vagy belsősként látják el a feladatukat. Ezért kulcskérdés, hogy milyen kritériumrendszer alapján különítik majd el a munkajogi és a vállalkozói tevékenységet. Ez pedig már csak azért is fontos, mert az ekho választása egyértelműen költségnövekedést jelentene a tévétársaságoknak. A HTOE októberi közgyűlésén megpróbál a tagokkal közös álláspontot kialakítani az általuk fontosnak tartott kritériumokkal kapcsolatban."

Zara László / A Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke

Veszélyben az eva

"Nekem nem tetszik az ekho: az állam a sajtószabadságra, a művészeti önkifejezésre és a véleménynyilvánításra hivatkozva indokolja a bevezetését. Ez azt sugallja, hogy az érintett evások anyagi érdekből eladták magukat. Szerintem ez sértő. De ha igaza is lenne: ettől fog megvalósulni a korlátlan szabadságuk? Ha legalább többet kapnának zsebbe az érintettek, de egyharmaddal kevesebbet fognak. És továbbra sem lesz az ekhós pénz után táppénz, gyed, és csak felerészben számít a nyugdíjba. Azzal pedig, hogy nem lehet evás sem, megkezdődik annak felszámolása. Egyelőre még csak itt. Arról nem hallani, mik lesznek a színleltség - mindenki számára - törvényben meghatározott kritériumai. Lehet, hogy marad a fenyegetettség? Alternatíva - cégnél és dolgozójánál - az ekhósítás, az ebből kizártaknál a vissza-munkaviszonyosítás miatti anyagi romlás. Kinek jó ez?"