A ČEZ-zel bővült a szabadpiac

Megjelent a magyar villamos energia szabadpiacán a csehországi áramtermelés és -értékesítés meghatározó szereplője, a České energetické závody. A ČEZ Közép- és Délkelet-Európa meghatározó árampiaci szereplőjévé kíván válni. Magyarországon erős pozíciókra akar szert tenni a villamosenergia-kereskedelemben, s nem kizárt, hogy beszállna az áram kiskereskedelmébe, eszközvásárlásokon keresztül pedig az áramtermelésben is erősödne. Az e feladatokra létrehozott ČEZ Magyarország Villamosenergia Kft. már megkötötte első magyarországi áramüzletét – tájékoztatta lapunkat Hornai Gábor ügyvezető igazgató. Igaz, az első ügylet inkább a tervezett működés tesztelését, mintsem nyereség szerzését célozta, de persze kis hasznot is hozott.

A 20 milliárd dollár piaci értékű ČEZ nemcsak méreteiben, de felépítésében is jelentősen eltér az MVM Zrt.-től, amelyhez fő feladatait tekintve egyébként hasonlítható. Míg az utóbbit a privatizáció során megfosztották számos tevékenységétől, a cseh cég horizontálisan és vertikálisan is integrált: bányái, áramtermelő és -szolgáltató cégei is vannak. Ebből adódó ereje segíti európai terjeszkedését, ma már Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban is vannak áramtermelő vagy -kereskedő érdekeltségei. (A társaságé a cseh széntermelés 45, az áramtermelés 73, az áram nagykereskedelem 62 és a kiskereskedelem 54 százaléka.)

A 33 TWh-s magyarországi árampiac forgalma durván azonos arányban keletkezik a lakosságnak, a közepes és a nagyfogyasztóknak történő árameladásokból. Hornai Gábor becslése szerint e mennyiség 25-30 százaléka kel el a szabadpiacon, de – mint ismert – legkésőbb a jövő év júliusától teljesen szabad lesz a vásár. A piacnyitás az ügyvezető szerint nem elsősorban a szereplők számának növekedését, inkább a terület konszolidációját hozza. Azt viszont irreális várakozásnak tartja, hogy a teljes piacnyitás a villamos energia árcsökkentését hozná. A szabad verseny fő előnye szerinte a piaci szereplők tevékenységének jobb átláthatósága, s az abból adódó biztonság a fogyasztó fő nyeresége is. Maga a ČEZ sem dömpingárral jön – hangsúlyozta –, nem piacot akar venni.

A kft. működésének első évi feladata a piaci pozíció megteremtése, ezért Hornai Gábor pillanatnyilag sem mennyiségben, sem értékben, sem százalékos arányban nem kívánta meghatározni, hogy a ČEZ mekkora magyarországi villamosenergia-forgalmat tervez. A hazai áram-kiskereskedelem kínálta lehetőségeket egyelőre figyeli, s csak nagyon kedvező feltételek esetén alapít áramszolgáltató társaságot. (Ilyen eladó cég most nincs a piacon.)

Az itteni áramtermelésbe – megfelelő vételi lehetőség esetén – csak eszközvásárláson keresztül kapcsolódna be a ČEZ Kft. Ez azonban nem elsődleges terv, hiszen az anyavállalatnak már most is bőségesek a kapacitásai. Csehországban főként széntüzelésű erőművekkel dolgozik, de van két atomerőműve, és a megújuló energiahordozókat is használja áramtermelésre. Évente 14 MW áramot termel, részben már Csehországon kívül. Fő exportpiaca Szlovákia (54 százalék) és Németország (44), de szállít Ausztriába is. Az anyacégnek nem elvárása, hogy a kft. ČEZ-termelésű áramot adjon el Magyarországon. A cél az áram üzleti alapon történő beszerzése és eladása.