A magyar mítosz – mindenkinek kell saját ingatlan?
A magyar lakáspiacon továbbra is erősen él az a szemlélet, hogy a saját ingatlan biztonságot jelent, míg az albérlet sokak szerint pénzkidobás. Magyarországon az emberek átlagosan kétszer költöznek életük során, ez a szám alacsonyabb, mint Nyugat-Európában és továbbra is hiányzik egy széles körben működő, kiszámítható bérlakásprogram. Emiatt sokan már fiatalon saját lakás vásárlásában gondolkodnak, még akkor is, ha az első ingatlan gyakran csak átmeneti megoldás.
A teljes beszélgetés a Világgazdaság YouTube-csatornáján tekinthető meg:
A saját ingatlan nem létszükséglet
Fontos szempont, hogy valaki mennyi ideig tervez az adott lakásban élni, várható-e családbővülés, munkahelyváltás, külföldi tanulás vagy költözés. A fiatalabb generációnál egyre fontosabb a rugalmasság, ezért körükben erősödik az albérlet szerepe. A 20–30 évesek gyakrabban gondolkodnak abban, hogy néhány évre külföldre mennek, vagy országon belül is mobilisabbak maradnának, míg a 30 év felettieknél ez kevésbé jellemző.
A hitel jobb mint a bérleti díj?
A vásárlás mellett szólhat, hogy a törlesztőrészlet sokszor első látásra alacsonyabbnak tűnik, mint egy albérlet havi díja. Azonban a saját ingatlan több pluszköltséggel jár. Ilyen például az ügyvédi díj, illeték, felújítás, társasházi célbefizetés, karbantartás vagy a váratlan műszaki problémák. Gyakori hiba, hogy a vevők a teljes rendelkezésre álló összeget a vételárra költik, majd nem marad tartalékuk a járulékos kiadásokra.
Az ingatlan nemcsak otthon, hanem befektetés is
Nem mindegy, milyen lokációban, milyen állapotú és milyen értéktartó képességű lakást vásárol valaki. Egyre gyakoribb modell, hogy valaki befektetési céllal vesz ingatlant, azt kiadja, miközben maga albérletben él. Ez akkor lehet racionális döntés, ha a kiadott lakás hozama meghaladja a saját bérleti díjat és a fenntartási kockázatokat is kezelni tudja.
A szakértő szerint több lakás jelent meg a piacon, a bérleti díjak emelkedése lassult, ezért a tulajdonosok egy része már engedékenyebb a gyerekkel vagy kisállattal költöző bérlőkkel szemben. Ugyanakkor a piac továbbra is szabályozatlan, ami a bérlőknek és a bérbeadóknak is bizonytalanságot okoz. Hosszú távon egy jól működő bérlakásprogram hozhatna valódi fordulatot, amely kiszámítható, biztonságos és piacinál kedvezőbb lakhatási alternatívát kínálna.
Aki rövid távra tervez, bizonytalan anyagi helyzetben van, vagy még nem tudja, hol szeretne élni, annak jobb döntés lehet a bérlés. Aki viszont hosszú távon gondolkodik, stabil jövedelemmel és megfelelő tartalékkal rendelkezik, annak a vásárlás is racionális választás lehet.
