Pár nap alatt szerkezetkész ház? Nem vicc! – a Hello Wood ügyvezetője a Négyzetméter Fix 3-ban

A faépítészet már rég nem csak hétvégi házakról, erdei kabinokról vagy látványos dizájnmegoldásokról szól. A korszerű, előre gyártott fapanelekből ma már családi házak, szálláshelyek, középületek, sorházak és akár többszintes városi ráépítések is készülhetnek. Magyarországon még mindig viszonylag újszerűnek számít ez az építési mód, de a nemzetközi példák és az itthoni referenciák alapján egyre nagyobb bizalom épül köré.

A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube-csatornáján:

A CLT-technológia lényege: tömör fa, gyári pontosság

A CLT, vagyis a cross laminated timber lényege, hogy a farétegeket egymásra merőlegesen ragasztják és préselik össze. Az így létrejövő panelekből nagyméretű fal- és födémelemek készülnek, amelyeket gyári körülmények között, pontos méretre gyártanak le, majd az építkezés helyszínére szállítanak.

Ez a módszer egészen más tempót diktál, mint a hagyományos építkezés. 

Huszár András szerint a CLT egyik legnagyobb előnye éppen ez: a folyamat sokkal kiszámíthatóbb, feszesebb és tisztább, mint a megszokott építőipari menetrend.

Nem könnyűszerkezetes ház, hanem tömörfa épület

A CLT-t itthon sokan automatikusan a könnyűszerkezetes építkezéshez sorolják, Huszár András szerint azonban ez félrevezető. A CLT nem vázas rendszer, hanem maga a tömör fal a tartószerkezet. Súlyában is közelebb áll a téglához, mint a klasszikus könnyűszerkezetes megoldásokhoz: miközben egy köbméter könnyűszerkezetes ház nagyjából 250 kilogramm, a CLT 500-550 kilogramm körüli. Ez a tömörség a használati érzetben is megjelenik.

Gyorsabb kivitelezés, kiszámíthatóbb büdzsé

A CLT nem feltétlenül attól lesz olcsóbb, hogy maga az alapanyag lényegesen kevesebbe kerül. Az előnye inkább a tervezhetőségben, a gyorsaságban és a kisebb kivitelezési kockázatban van. A pontos előkészítés miatt kevesebb a rögtönzés, a panelek gyártmánytervi szinten készülnek, a helyszínen pedig már csak az összeszerelés történik. Ez különösen városi ráépítéseknél, tetőtér-beépítéseknél és sűrűn lakott környezetben lehet nagy előny. Rövidebb ideig kell daruzni, kisebb a zaj, tisztább az építkezés, és kevesebb ideig terheli a környéket a kivitelezés. 

Tűz, víz, földrengés: ezektől félnek a legtöbben

A faépületekkel kapcsolatban az egyik leggyakoribb félelem a tűzbiztonság. A szakértő szerint ez azonban sokszor tévhit: a tömörfa másként viselkedik, mint a vékony gyújtós. A CLT felülete tűz esetén elszenesedik, a beégési idő pedig jól számítható. Szerinte ebből a szempontból a technológia nem teljesít rosszabbul a hagyományos megoldásoknál.

A vízre és a párára ugyanakkor figyelni kell, ahogy minden épületszerkezetnél:

• a megfelelő párazárás, 
• rétegrend 
• és tervezés – kulcskérdés. 

A magyar piac még tanulja a CLT-t, de már nyitottabb

Magyarországon a CLT aránya még alacsony, jóval kisebb, mint például Ausztriában, ahol a faépítészet sokkal nagyobb hagyománnyal és ipari háttérrel rendelkezik. Itthon a bizalom lassabban épül, részben a korábbi könnyűszerkezetes építkezések vegyes tapasztalatai miatt.

A helyzet azonban változik. A Hello Wood már nemcsak kabinokat, hanem családi házakat, szálláshelyeket, hotelt, iskolát és külföldi projekteket is épít ezzel a technológiával. Huszár András szerint a következő években óvodák, iskolák, kisebb középületek és városi ráépítések területén is egyre többször jelenhet meg a CLT.

Aki ilyen házban gondolkodik, annak a legfontosabb tanács: már a tervezés korai szakaszában vonjon be tapasztalt szakembereket.