Ismét támad a madárinfluenza
Sorozatos állat- és humán-egészségügyi karanténintézkedésekre van szükség a szomszédos Romániában, mert egyre több helyen bukkan fel a madárinfluenza vírusa, és a kórokozó H5N1-es változata embereket is veszélyeztet. Eddig 37 helyen bizonyosodott be a H5N1-es vírus jelenléte Romániában, de további 28 gyanús esetet vizsgálnak – jelentette a Mediafax hírügynökség.
A madárinfluenza romániai terjedése egyelőre nem okoz további fogyasztáscsökkenést a magyar baromfipiacon. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója elmondta: nem kizárt, hogy a romániai esetek Magyarországon is pánikot váltanak ki, de ennek ma nincs előjele. A csirkeforgalom az év eleje óta 8-10 százalékkal esett. A többi baromfifajnál viszont – ahol a belföldi értékesítés is kisebb – a kereslet kevésbé csökkent.
Magyarország várhatóan ma nyújtja be Brüsszelben azt az akciótervet, amely a madárinfluenza miatti támogatási intézkedési elképzeléseket tartalmazza – tudtuk meg az agrártárcától (FVM). Az Európai Bizottsághoz eddig csak három tagállam (Spanyol-, Ír- és Franciaország) akcióterve érkezett meg – közölte lapunkkal Michael Mann, a brüsszeli testület illetékes szóvivője. Szerinte semmiféle határidő nem köti a dokumentum benyújtásában a tagországokat. Az első akciótervekre június közepén bólinthat rá a tagállamok képviselőit tömörítő baromfipiaci irányító testület.
A magyar baromfiágazat előreláthatólag 5-6 milliárd forintra tarthat igényt a piaci zavarok kezelésére és a fogyasztáscsökkenés kompenzálására, amelyet 50-50 százalékban állna Brüszszel és a magyar költségvetés. A ténylegesen kimutatott kár ennél jóval nagyobb, 12-14 milliárdra tehető. Az unió elvileg nem zárja ki, hogy tisztán nemzeti forrásokból további beavatkozásokat is finanszírozzunk, de az FVM-hez közel álló szakértők szerint egyelőre az 5-6 milliárdos (alap)támogatási lehetőség megszerzése is kétséges. Az agrártárca ugyanis a piaci intézkedések között szerepelteti a szétesőben lévő Carnex vállalatcsoport reorganizációját, amelyről
Brüsszel már az akciótervről tartott informális konzultáción kinyilvánította, hogy nem tartozhat a közösségi támogatási célok közé (VG, 2006. május 18.).
Gráf József agrárminiszter eközben súlyosnak minősítette a romániai madárinfluenza-helyzetet, és fokozott állat-egészségügyi ellenőrzéseket rendelt el az érintett határszakaszokon. Romániából semmilyen baromfiterméket nem lehet behozni Magyarországra. Gráf József emellett felhívta a baromfitartók és -feldolgozók figyelmét, hogy a fertőzésveszély miatt átmenetileg ne alkalmazzanak romániai vendégmunkásokat. Szakértők szerint e figyelmeztetés főként a kelet-magyarországi piaci szereplőket érintheti. Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója ugyanakkor közölte: a nagyobb ágazati vállalkozások teljesen biztonságosan működnek, román munkások inkább a kisebb gazdaságokban dolgozhatnak. A Csongrád megyei Hungerit eddig sem foglalkoztatott vendégmunkásokat – tette hozzá.
Magyarországon a háziszárnyasok nem fertőzöttek madárinfluenza-vírussal, ezért alaptalanok azok a román lapértesülések, amelyek szerint az ottani haszonállomány magyar importállatoktól betegedett meg – közölte tegnap a kormányszóvivő. Előzőleg román hírforrások – ottani titkosszolgálati információkra hivatkozva – arról számoltak be, hogy a fertőző baromfik részben a bábolnai Aviagen Kft.-től (részben szlovák szállítóktól) származtak. A bukaresti magyar nagykövet jegyzékben kért tájékoztatást az ügyről. Az Aviagen a román beszámolókat inkorrektnek és teljes mértékben félrevezetőnek minősíti – áll a cég közleményében.
Felkészültek a hazai hatóságok, tovább folynak a kísérletek az oltóanyaggal
A magyar hatóságok továbbra is állat-egészségügyi problémaként kezelik a madárinfluenzát – mondta Bujdosó László országos tiszti főorvos. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján jelenleg is a hármas szintű védekezési fokozat érvényes, a humán-egészségügyi szolgálat folyamatos készenlétben van. A védőnői szolgálatok, a gyógyszerészek, a házi- és kórházi orvosok felkészültek az esetleges megbetegedések kezelésére. A H5N1-es vírus megelőzésére kifejlesztett oltóanyagból és a betegség kezelésére szolgáló Tamiflu gyógyszerből megfelelő mennyiséget tárol az egészségügyi készletgazdálkodási intézet. Korábbi felméréseik szerint hazánkban 20-27 ezer ember dolgozhat a baromfiállománnyal, őket kellene beoltani egy állatjárvány esetén. A legyártott vakcina egy-másfél évig eltartható. A hazai gyártókapacitás heti mennyisége meghaladhatja az 500 ezer adagot. Az Országos Epidemiológiai Központban további kísérletek is folynak. Ezek egy része abból a célból, hogy a H5N1 esetleges mutációjakor azonnal intézkedhessenek. Ha ez bekövetkezne, hazánk a WHO-tól megkapná az új elölt vírust, amelyből – a H5N1-es elleni vakcina gyártási technológiájára építve – rövid időn belül megkezdhetnék az új oltóanyag előállítását. A világon egyedül hazánknak van forgalomba hozatali engedélye a vakcinára – tette hozzá Bujdosó László. A gyártó Omninvest cég az Országos Gyógyszerészeti Intézettől megkapta a gyártási és a forgalomba hozatali engedélyt, az európai forgalmazást nem kérte az unió gyógyszerügynökségétől. Terve nem a gyártókapacitás bővítése és a késztermék forgalmazása, hanem a gyártási technológia értékesítése az Európai Unión kívüli országokban – nyilatkozta korábban lapunknak a cég szóvivője.
