Kevesebb illegális szoftver
A vállalatok által illegálisan használt szoftverek aránya Magyarországon a 2004-es 44-ről tavaly 42 százalékra csökkent – derül ki a Business Software Alliance (BSA) megrendelésére az IDC piackutató cég által készített felmérésből. A szoftverkalózkodás ellen küzdő szervezet által közzétett jelentés szerint az illegális programok használata miatt a hazai fejlesztőket, értékesítőket 2005-ben 106 millió dolláros (22,2 milliárd forint) veszteség érte, míg egy évvel korábban még 126 millió dollár volt ez az összeg.
Még nagyobb lehet az a kár, amely az illegális szoftvermásolás és -terjesztés kapcsán nemzetgazdasági szinten keletkezik. A másolt alkalmazások forgalmazói ugyanis nem adóznak bevételeik után, nem fizetnek társadalombiztosítási hozzájárulást és egyéb, a legálisan tevékenykedő cégektől megkövetelt járulékokat sem – mondta el érdeklődésünkre Najeeb Khan, a BSA-tag alkalmazásgyártó, az Adobe szoftverlegalizálási igazgatója.
További kárt jelent a bizalomvesztés az egyes országok, régiók szoftverfejlesztő iparának, s emiatt a befektetők el is kerülhetik az adott térséget. A BSA 2004-ben döntött úgy, hogy az illegális szoftverhasználat visszaszorítása érdekében a vállalatok körében a büntetésről a felvilágosításra helyezi a hangsúlyt. Magyarországon tavaly októberben indult el a Nagy VizIT program, amelyben a szervezet képviselői személyes látogatások keretében tájékoztatják a cégek vezetőit a legális és racionális szoftvergazdálkodás elemeiről. A BSA számos európai országban indított tájékoztató kampányokat, így például Belgiumban az irodaparkokban látogatják meg a betelepült vállalatokat, Németországban pedig már a középiskolákban megkezdik a felvilágosítást – tette hozzá Najeeb Khan.
Az illegális szoftverhasználatra vonatkozó legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy ezen a területen Magyarország közelebb került az Európai Unióhoz, ahol 36 százalék az illegális programok mutatója, ez egyébként egy százalékkal rosszabb, mint a világátlag. A régióban csak Ausztriában (26 százalék) és Csehországban (40) kedvezőbb ez az adat.
A 2004-eshez képest tavaly egy százalékkal romlott az Európai Unió szoftverillegalitási mutatója, az uniós fejlesztőcégeket és kereskedőket összesen 12,048 milliárd dolláros kár érte 2005-ben a kalózszoftverek miatt. Világszinten a szoftveripar vesztesége 34,297 milliárd dollár volt.
Egyes, korábban kirívóan magas illegalitási arányú országok mutatói lényegesen javultak. A Kínában, Oroszországban, Indiában, több kelet-közép-európai és közel-keleti országban bekövetkezett fejlődés a BSA jelentése szerint annak volt köszönhető, hogy a téma fokozott figyelmet kapott, és az ellene való fellépés is sokkal határozottabb lett. A világ egyik leggyorsabban fejlődő informatikai piacát jelentő Kínában, valamint Oroszországban négy, Indiában pedig két százalékponttal csökkent a szoftverillegalitási mutató.
A szoftverszervezet és az amerikai piackutató cég tanulmányát már tavaly is több kritika érte szakmai körökből. A támadások középpontjában főként a piackutató cég által a felmérés folyamán alkalmazott módszer állt.
