Jogos búcsú a vagyonőrtől

Ha a vagyonőr munkakörben foglalkoztatott munkavállaló terhére a bíróság kimondja, hogy háromrendbeli közokirat-hamisítást követett el, ez a rendkívüli felmondást megalapozhatja – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság a következő jogvitában.
Az ügy vagyonőrként foglalkoztatott felperesétől nyolc év után, rendkívüli felmondással vált meg a munkáltatója. Az intézkedés indoka az volt, hogy a vagyonőrt a büntetőbíróság nem a munkaviszonyával összefüggésben ugyan, de bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében, s ez a cég kollektív szerződése szerint is ok lehet a rendkívüli felmondásra. A dolgozó a munkaügyi bíróságtól kérte az intézkedés jogellenességének megállapítását, és azt, hogy kötelezze a céget, továbbra is foglalkoztassa őt eredeti munkakörében.
A munkaügyi igazságszolgáltató fórum helyt adott a keresetének. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetőbíróság a felperesre csupán intézkedést és nem büntetést rótt ki. Értékelte többek között a hosszabb ideje fennálló munkaviszonyt, valamint azt, hogy a felperes nem vagyon elleni bűncselekményt követett el. Rámutatott arra, hogy a munkáltató szakszervezeti jogot is sértett, mivel az elbocsátott kooptált szakszervezeti tisztségviselő volt, és a felmondás előtt nem kérte ki az érdek-képviseleti szervezet véleményét.
A másodfokú bíróság ellentétes álláspontra helyezkedett: elutasította a keresetet. Szerinte a vagyonőri munkakört betöltő dolgozóval szemben fokozott munkáltatói elvárás érvényesülhet, így a cég megalapozottan alkalmazta a kollektív szerződés idevágó rendelkezését. Indoklásában helyt kapott az is, hogy a következetes bírói gyakorlat értelmében, ha el is marad a tisztségviselővel kapcsolatos előzetes véleménykérés a szakszervezettől, az önmagában még nem eredményezi a felmondás jogellenességét.
A vagyonőr az LB-hez fordult felülvizsgálatért. Hivatkozott arra, hogy az ellene folyó eljárásról tudott a munkáltató, így elkésett a rendkívüli felmondással. Hozzátette: a kollektív szerződés a szakszervezeti véleményezési jogot megsértve hozott munkáltatói intézkedést érvénytelennek minősíti.
Az LB azonban nem találta jogosnak a kérelmét. Kifejtette, hogy az adott bűncselekmény elkövetése megalapozza a rendkívüli felmondást. Helyesen utalt a másodfokú bíróság arra is, hogy a szakszervezettől való előzetes véleménykérés elmaradása nem teszi jogellenessé a munkáltatói felmondást – hangsúlyozta az LB. Minderre tekintettel hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet. VG