Az Európai Bíróság kedden nyilvánosságra hozott ítélete értelmében Németország nem teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeit, amikor hatályban tartotta az úgynevezett Volkswagen-törvény egyes rendelkezéseit. Az EU legfőbb végrehajtó szerve, az Európai Bizottság a VW-törvény - a Volkswagen társasági részesedéseinek privatizációjáról szóló törvény - miatt indított kötelezettségszegési eljárást Németországgal szemben.

E törvény értelmében a VW részvényeseire és menedzsmentjére a részvénytársaságokról szóló törvény általános hatályú rendelkezéseitől eltérő, különleges szabályok vonatkoznak. A brüsszeli bizottság szerint e különleges szabályok alkalmazása sérti a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvét. A bizottság által vitatott rendelkezések szerint egy részvényes a szavazati jogok csak maximum 20 százalékát birtokolhatja. Németország és Alsószászország tartomány két-két tagot delegálhat a VW felügyelő bizottságába, mindaddig, amíg a társaságban részvényekkel rendelkezik.

A VW közgyűlési határozatainak meghozatalához a képviselt tőke 80 százalékos többsége szükséges, ellentétben a részvénytársaságokról szóló törvény szerinti 75 százalékos többséggel, aminek következtében a szavazati jogok 20 százalékát birtokoló Alsószászország tartomány gyakorlatilag valamennyi határozat meghozatalánál vétójoggal rendelkezik. Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok idén február 13-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a Volkswagen-törvény korlátozza a tőke szabad mozgását. Véleménye szerint a német szabályozás a szövetségi kormány és Alsószászország tartomány kormányának helyzetét erősíti, megakadályozva bármilyen beavatkozást a társaság ügyvitelébe.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság mind a szavazati jogok 20 százalékban történő limitálását, mind a "blokkoló kisebbség" 20 százalékban történő megállapítását ellentétesnek ítélte az EU előírásaival. Az ítélet szerint ugyancsak ütközik az EU-joggal az, hogy a szövetségi állam és Alsószászország 2-2 tagot delegálhat a felügyelő bizottságba.