A hazai kisvállalatok egy részénél nincs stratégiai tervezés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKnorr-Bremse A német tulajdonú cég a bevételének közel kilenc százalékát fordítja k+f tevékenységre
A német Knorr-Bremse vállalatcsoport hazai két gyára – a haszonjármű és a vasúti divízió – tavaly 77,6 milliárdos árbevételt ért el, ennek 8,79 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. Kecskeméten tartott sajtótájékoztatót Lepsényi István vezérigazgató és Bíró Attila operációs igazgató a vállalat k+f tevékenységéről, illetve a hazai beszállítói lánc fejlődéséről.
A közel 900 munkatársat alkalmazó kecskeméti Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. tavaly 39,4 milliárd forintos árbevételt ért el és több területen folytat olyan kutatásokat, melyek két-három éven belül jelennek meg a gyártmányokban, erősítve a német tulajdonú nagyvállalat külpiaci pozícióit.
Kecskeméten a pneumatikus, elektro-pneumatikus rendszerek tervezése, vizsgálata és gyártástámogatása folyik a kutatási-fejlesztési munkán belül. A kutatási tevékenységet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a központi költségvetés is támogatja elnyert pályázatok keretében. Bíró Attila hangsúlyozta, hogy a kormánnyal kötött stratégiai megállapodás segítségével gyorsabban történik a Kecskeméten öt milliárd forintért épülő gyárberuházáshoz kapcsolódó engedélyek kiadása. A cég beszállítói közül mintegy negyven a hazai vállalkozás. A beszállítói megrendelések értékének mintegy fele idehaza realizálódik. A cégek között van olyan dunántúli társaság, mely 15 éve 10 millió forintért szállított, de ma már másfélmilliárd forintos árbevételt realizál.
Bíró Attila megemlítette, hogy a magyar vállalkozásoknál a szervezeti menedzsment kialakítására jóval kevesebb energiát fordítanak, mint arra szükség lenne, holott sok esetben a k+f munka, a kihívásokra adandó válaszok, a termelési folyamatok optimalizálása részben ettől is függ. A hazai kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tapasztalatait ismertetve az operatív igazgató elmondta: a magyar cégeknél többnyire kvalifikált munkaerő dolgozik, a fluktuáció alacsony, a vállalatok hajlandók bemutatni a költségkalkulációikat, képzik a munkatársaikat, az alapanyag áraik piaciak, a szerződéses kötelezettségeiket betartják. Ugyanakkor van min változtatniuk: sok esetben nincs stratégiai tervezés, gyakran maga a tulajdonos a cégvezető, aki minden döntést magához ragad, így a szervezeti kultúra nem alakulhat ki. Ez pedig egy bizonyos szint felett a fejlődés akadályát jelenti.
