BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Halvány reménysugarat kaptak a magyar termelők: háborús és időjárási kockázatok hajtják felfelé a gabonaárakat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az Azovi-tengeri támadások, a francia hőhullám és a Hormuzi-szoros körüli feszültség egyszerre hajtja felfelé a gabona- és olajosmagárakat Európában. A búza, a kukorica, az árpa és a repce drágulása a közép-európai piacra is gyorsan begyűrűzhet. A magyar gabonaárakat is felhajthatja az újabb geopolitikai feszültség.

Meredek áremelkedéssel reagáltak szerdán a nemzetközi terménypiacok az Azovi-tengeren végrehajtott ukrán dróntámadásokra, a franciaországi hőhullám okozta terméskiesésekre, valamint a Hormuzi-szoros körüli konfliktus újabb eszkalációjára. Oroszország és Ukrajna szerdán fokozta a Fekete-tengerért és a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalakért folytatott küzdelmét. Moszkva három embert ölt meg az ukrán kikötőváros, Odessza elleni támadásban, Kijev drónjai pedig orosz hajókat támadtak. A gabonaárak meredeken emelkdedni kezdtek. A búza mellett a kukorica és a repce jegyzése is erősödött, miközben a fizikai árpapiacon szintén megjelent az emelkedési nyomás.

gabonaárak, búza, kukorica, Azovi-tenger, hormuzi-szoros
Az Azovi-tengeri támadások és a Hormuzi-szorosnál fellángolt konfliktus felrázták a terménypiacokat, emelkednek a gabonaárak is Fotó: Fotokostic / Shutterstock

A július 15-i délelőtti kereskedésben a párizsi Euronext szeptemberi malmibúza-jegyzése 214,75 euró körül alakult tonnánként. Ez napi szinten mintegy 6 eurós, csaknem 3 százalékos drágulást jelentett. A repce még nagyobb ugrást produkált: az augusztusi kontraktus 537,75 euróig emelkedett, tonnánként 15,25 euróval meghaladva az előző kereskedési szintet. A novemberi repcét 548 euró felett jegyezték.

A párizsi kukorica augusztusi határideje 240 euró közelében mozgott tonnánként. Az Egyesült Államokban a chicagói szeptemberi kukorica több mint 1,5 százalékkal erősödött, miközben a búza dollárban számított nemzetközi referenciaára mintegy 3 százalékkal emelkedett.

Az Azovi-tengeren nyílt új front miatt ugrottak meg a gabonaárak

A búzapiacot elsősorban az orosz exportlogisztikát fenyegető támadások mozgatták meg. Az ukrán erők július első felében több mint száz orosz hajót támadtak meg az Azovi-tengeren. A célpontok között olajszállító tartályhajók, szárazáru-szállító hajók és vontatók is voltak, de a támadások a gabonaszállításban részt vevő flottát is érintették.

A térség jelentőségét mutatja, hogy az Azovi-tengeren és a hozzá kapcsolódó útvonalakon halad át az orosz gabonaexport mintegy negyede. Oroszország a támadások után korlátozta a hajózást, és egy időre leállította a Don–Azov-csatorna forgalmát is. A piaci szereplők attól tartanak, hogy a gabonát drágább fekete-tengeri vagy balti kikötőkbe kell átirányítani, ami növeli a szállítási időt és a fuvarköltséget.

A fekete-tengeri kockázati felár már az előző hét végén megjelent. A szeptemberi párizsi búza egyetlen kereskedési napon több mint 5 százalékkal, 216,25 euróig ugrott, majd a hét elején részben visszaadta a nyereséget. 

A szerdai drágulás azt jelzi, hogy a kereskedők ismét komolyabb és tartósabb exportzavar lehetőségét árazzák.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az orosz támadások az ukrán kikötőket is egyre intenzívebben érik. Odesza és Csornomorszk infrastruktúrája, valamint gabona- és növényolaj-termináljai is károkat szenvedtek. Ukrajna egyik legnagyobb gabonaexportőre, a Kernel a támadások miatt felfüggesztette csornomorszki termináljának működését.

Ötvenéves mélypont fenyegeti a francia kukoricát

A kukorica drágulásában a fekete-tengeri események mellett egyre nagyobb szerepet játszik a nyugat-európai időjárás. Franciaországban a tartós hőség és a csapadékhiány miatt rohamosan romlik a kukoricaállomány állapota.

A Coceral közel 8 százalékkal, 52,7 millió tonnára csökkentette az Európai Unió 2026-os kukoricatermésére vonatkozó előrejelzését. Ez 2007 óta a legalacsonyabb uniós mennyiség lenne. Franciaországban pedig fennáll a veszélye annak, hogy a kukoricatermés 8 millió tonna alá csökken, amire 1976 óta nem volt példa.

A nem öntözött táblák egy részét a gazdálkodók már a teljes érés előtt silózásra vágják le, hogy legalább takarmányként hasznosítani tudják a növényt. Ez tovább csökkentheti a szemes kukoricaként betakarítható mennyiséget. Franciaországban június 17. és 30. között rendkívül korai és intenzív hőhullám alakult ki. A hónap országos átlaghőmérséklete 3,8 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves normált, miközben a csapadék mennyisége mintegy 45 százalékkal maradt el az átlagostól. A forróság júliusban is folytatódott.

A francia terméskiesés Közép-Európa számára is meghatározó. Az uniós kukoricakínálat szűkülése növelheti a magyar, román és lengyel termény iránti keresletet, ugyanakkor Magyarországon is jelentős hő- és aszálykárok alakultak ki. A francia és a magyar kiesés így részben kiolthatja a romániai termés javulásából származó kínálati többletet.

A Hormuzi-szoros az inputköltségeket is emelheti

A gabona- és olajosmagpiac harmadik árfelhajtó tényezője a Hormuzi-szorosban kialakult konfliktus. Az Egyesült Államok ismét tengeri blokád alá vonta az iráni kikötőket, miközben Irán azzal fenyegetőzött, hogy akadályozni fogja a térség energiakivitelét.

A Brent kőolaj ára szerdán 85 dollár fölé emelkedett hordónként, miután kedden már körülbelül 2 százalékkal drágult. 

A piacon attól tartanak, hogy az olaj- és gázhajózás ismételt korlátozása tartós energiapiaci sokkot válthat ki.

A Hormuzi-szoros konfliktusa nem közvetlenül a gabona kínálatát csökkenti, hanem a termelés és a kereskedelem költségeit növeli. A drágább kőolaj emeli a mezőgazdasági gépek üzemanyagköltségét, a szárítás, a közúti és tengeri fuvarozás árát, valamint a műtrágyagyártás energia- és alapanyagköltségét.

Különösen érzékeny lehet a nitrogénműtrágyák piaca, mivel ezek előállítása nagymértékben függ a földgáz árától. Ha a Hormuzi-szoros és a Közel-Kelet energiaexportja tartósan akadozik, az újabb költségsokkot okozhat az európai növénytermesztőknek.

Követi a magyar piac a nemzetközi drágulást?

A magyar termelői árak rendszerint némi késéssel követik az Euronext és a fekete-tengeri exportpiac mozgását. A hazai árakat ráadásul a már megkezdődött aratás, az eltérő minőség, a forint árfolyama, a dunai fuvarkapacitás és a regionális kereslet is befolyásolja.

A párizsi búza 215 euró körüli, a kukorica 240 euró körüli és a repce 538 euró feletti jegyzése ugyanakkor egyértelműen erősödő nemzetközi környezetet jelez. Amennyiben az Azovi-tengeren tartósan korlátozott marad a hajózás, tovább romlanak a francia és magyar kukoricakilátások, illetve 85–90 dollár felett marad az olaj ára, a közép-európai fizikai piacon is további drágulás következhet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.