A Telateks csoport vásárolta meg a North American Bus Industries (NABI) kaposvári a kizárólag kompozit műanyag karosszériák előállítására képes gyárát, és azt igéri, hogy a 7,5 milliárd forintos beruházás sorozat révén három éven belül 200, "részben volt NABI-alkalmazottnak" ad munkát.
A műszaki textíliák gyártásával foglalkozó Telateks kompozit üzletága, a Metyx Composites nyersanyagokat, félkész termékeket állít elő az autóipar, a hajógyártás, a szélenergia ipar részére. A Metyx Composites azt tervezi, hogy elsősorban kompozit anyagból készülő szélkerék lapátokat és motorházakat gyárt majd a kaposvári üzemben.
Körülbelül fél éve lehet biztosan tudni, hogy több szakmai befektető érdeklődött a NABI magyarországi autóbuszgyártó üzemeinek megvásárlása iránt. A NABI Gyártó és Kereskedelmi Kft.-nek Budapest Mátyásföldön az egykori Ikarus 52 ezer négyzetméteres telkén 22,5 négyzetméternyi, valamint Kaposváron egy közel 13 ezer négyzetméteres gyártóüzeme várta, hogy újra megindulhasson benne a termelés. A két telephelyen együttesen évi 700 busz legyártására volt képes két műszakban a cég.
A Sirius alapkonstrukciója lehetővé tette, hogy városi, elővárosi, helyközi szóló vagy csuklós autóbuszt, trolibuszt, gáz- vagy akár hidrogénhajtású kivitelt is készítsenek belőle. A bemutatott változatra 100 millió forintot meghaladó összeget fordított a társaság, hiszen a háromajtós városi kivitellel szemben a kétajtós elővárosi-helyközi busz az eltérő kerékméret miatt más alvázat is kapott. Az elődmodellt, a városi Sirius buszt 2,5 millió dolláros fejlesztés révén az amerikai piacon nagy sikert aratott NABI BRT formatervét és konstrukciós alapjait felhasználva hozták létre nyolc hónap alatt. Baranyi Ferenc, a NABI Kft. a sajtót már jó ideje kerülő ügyvezetője akkoriban abban reménykedett, hogy rövidesen indulhatnak a Volán-tenderen, azonban erre azóta sem kerülhetett sor.
Mátyásföldön az acélkarosszériák, Kaposváron pedig a valóban a 21. századi technológiát képviselő kompozit műanyag járművek készültek. Igaz, ezek a magas ár miatt még az Egyesült Államokban is csak azzal voltak versenyképesek, ha a pályázaton figyelembe vették a kis súly révén elérhető üzemanyag megtakarítást, illetve a korrózióállóságot.
A budapesti gyár jövőjét már az elmúlt év nyarán sem lehetett derűsen szemlélni, hiszen az Egyesült Államokban a válság miatt nagy hangsúlyt kapott a helyi foglalkoztatás és beruházás állami támogatása. Ennek következtében a NABI csoporton belül a fémkarosszériás autóbuszok gyártási súlypontja fokozatosan Amerika felé tolódott a Magyarországon végzett gyártás rovására.
Ami Kaposvárt illeti, a sorsa januárban dőlt el, amikor az alabamai NABI Inc. helyett egy másik amerikai cég nyerte az 550 darab CNG-meghajtású Los Angeles-i busztendert. Pedig a városban csupán tavaly márciusban indult újra a buszgyártás.
A zöldmezős beruházásként felépült üzem története 2001-ben kezdődött, amikor a cég bele akart vágni a kompozit (műanyag) karosszéria gyártásba, amely számára már nem volt hely a budapesti telephelyen. Négy évvel később azonban leállt a termelés Kaposvárott, mert az amerikai szövetségi közlekedési hatóság elutasította a cég kérelmét, így a Kaposváron gyártott buszok a továbbiakban nem mentesülnek az úgynevezett "Buy America" törvény alól. Ez az Egyesült Államokban rendkívül szigorúan vett törvény kimondja, hogy az amerikai szövetségi támogatást felhasználó közbeszerzéseknél az alkatrészérték 60 százalékának USA-beli gyártóktól kell származnia, és a végső összeszerelést is Amerikában kell végezni.
Két és fél éve ugyancsak leállították a kizárólag műanyag karosszériák előállítására képes kaposvári üzemet, mert elfogytak a megrendelések, ám egy megrendelés révén tavaly februárban ismét elindult a gyár. De már akkoriban is valószínű volt, hogy NABI színekben utoljára.
