Budapesten mutatták be a térség hadiiparának teljes átalakulását: így áll hazánk a fegyverkezési versenyben – Közép-Európa új védelmi korszakba lépett
A régió országai egyszerre néznek szembe háborús fenyegetéssel, ipari átrendeződéssel és olyan stratégiai nyomásokkal, amelyek teljesen új helyzetet teremtenek Európa biztonságpolitikájában – mondta Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője egy kedden tartott Védelmi Ipari Konferencián. Az eseményt az Oeconomus és a Claremont Institute szervezte, folytatva a 2025 szeptemberében Washingtonban megtartott első konferencia szakmai vonalát.
Ezt követően Vojtek Endre, az N7 Holding általános vezérigazgató-helyettese elemezte az orosz–ukrán háború tanulságait. Hangsúlyozta: a 2022 februárjában kirobbant konfliktus nemcsak a térség katonai, hanem ipari képességeit is új megvilágításba helyezte. Kiemelte, hogy
Európa egyszerűen nem rendelkezik megfelelő gyártókapacitásokkal ahhoz, hogy tartósan ellássa saját hadseregeit,
ezért most minden ország versenyt fut az idővel, kapacitásbővítéssel, gyártás-visszatelepítéssel és új partnerségekkel próbálva csökkenteni függőségét.
Kulcsfontosságú figyelmeztetések 2014 után
Vojtek Endre szerint 2014 óta három olyan esemény történt, amelynek azonnali stratégiai újragondolást kellett volna kiváltania Európában:
- A Krím 2014 márciusi bekebelezése, amely az orosz agresszió első nyílt jele volt.
- A 2014-es walesi NATO-csúcs, ahol a tagállamok vállalták, hogy a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják.
- Donald Trump 2016-os hivatalba lépése, amely után az Egyesült Államok egyértelművé tette: Európának nagyobb részt kell vállalnia saját biztonságáért és a közös védelem finanszírozásáért.
Kiemelte Európa – kevés kivételtől eltekintve – lassan ébredt fel az új realitásokra. A régióban azonban két ország pozitív példaként jelenik meg:
Magyarország és Lengyelország, amelyek időben kezdték meg a modernizációt.
Magyarország: korai felismerés, gyors beszerzések, tízéves előny
Magyarország már 2016-ban elindította a Zrínyi 2026 összetett haderőfejlesztési programot, amely:
- folyamatosan emelte a védelmi költségvetést,
- előre átgondolt, egymásra épülő modern haditechnikai beszerzéseket indított,
- erős ipari partnerséget épített, köztük a Rheinmetall-lal,
- és 2025-re olyan eszközállományt szerzett be, amely a térségben kimagaslóan gyors modernizációnak számít.
Magyarország már kifejezetten nagy előnyben van több szomszédos országhoz képest, mivel a haditechnika jelentős része már beérkezett, míg más országok továbbra is a megrendelések teljesítési szakaszában járnak
– beszélt a magyar helyzetről Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus szakmai igazgatója. Lengyelország ugyanakkor még ennél is nagyobb sebességgel váltott: 4,12 százalékos GDP-arányos védelmi költés, 300 ezres célzott haderő, intenzív amerikai és dél-koreai beszerzések, valamint ambíció, hogy Európa legerősebb haderejévé váljon.
Így alakult a magyar védelmi ipar
A rendszerváltást követően nagy történelmű hazai védelmi iparunk hanyatlásnak indult, a Honvédség felszerelése pedig fokozatosan avulni kezdett – mondta beszédében Szabó Olivér, a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Védelmi Ipari Együttműködési Főosztályának vezetője. Hozzátette: az elmúlt években megkezdődött az átállás, a modern honvédelmi technológiákra, és egyre fontosabbá válik a hazai védelmi ipar, valamint az azt támogató technológiai szolgáltatások fejlesztése. A Nato védelmi kiadásai jelentős többletet jelentenek, ám ez egyben lehetőséget is nyújt a hazánknak. Az N7 vállalatok megkezdték a korszerű harcjárművek, kézilőfegyverek és egyéb eszközök gyártását – emelte ki.
A régió többi országa: felzárkózás, új irányok, strukturális változások
A konferencián bemutatott részletes országprofilok szerint: Románia a légvédelembe, tüzérségbe és modern technológiákba fektet, felgyorsítva modernizációját. Csehország exportorientált hadiiparral, F–35 és CV90 beszerzésekkel és 2 százalék feletti ráfordítással erősít. Szlovákia későn indult, de gyors felzárkózást mutat F–16 és CV90 vásárlásokkal, növekvő exporttal Ukrajna irányába. Ausztria semlegességi politikáját újraértékelve csatlakozik az ESSI-hez és folyamatos, óvatos modernizációt hajt végre. Horvátország NATO-kompatibilis rendszereket szerez be, növekvő költségvetési arány mellett. Szerbia egyensúlyozik a nagyhatalmak között, miközben növeli védelmi exportját és saját gyártóbázisait.
Az Egyesült Államok kapacitáshiányokkal küzd, ezért a beszerzési rendszer reformjára törekszik, miközben erősíti elrettentőképességét.
Az eseményen kiemelték: a háború rámutatott Európa védelmi iparának gyengeségeire, és arra, hogy a kontinensnek nemcsak fejlesztésre, hanem képesség-visszatelepítésre, ipari autonómiára és gyors reagáló gyártási kapacitásokra is szüksége van.
2024-es költségvetési adatok: Lengyelország dominál, Közép-Európa súlya mégis szerény
A háttéranyagban szereplő NATO-adatok szerint a 2024-es védelmi költségvetések így alakultak:
- Lengyelország – 34,98 milliárd dollár
- Románia – 8,64 milliárd
- Csehország – 6,83 milliárd
- Ausztria – 5,26 milliárd
- Magyarország – 4,89 milliárd
- Szlovákia – 2,84 milliárd
- Szerbia – 2,5 milliárd
- Horvátország – 1,62 milliárd
A NATO teljes védelmi költései között:
- Egyesült Államok – 967,7 milliárd dollár
- Többi NATO-tagállam – 446,88 milliárd
- Közép-Európa – 59,81 milliárd
Ez utóbbi arra utal, hogy bár a térség dinamikusan növekszik, még mindig csekély súlyt képvisel a szövetség összköltségvetésében.
A NATO új költségvetési kerete: 2025-től jelentős emelés jöhet
A konferencián elhangzott: a 2025 júliusi hágai NATO-csúcson amerikai kezdeményezésre döntöttek arról, hogy a tagállamok:
GDP-arányosan 3,5 százalék + 1,5 százalék összeget fordítsanak védelmi kiadásokra.
Ez egy radikális, új szintre emelt finanszírozási keretet jelentene, amely komoly lendületet adhat Közép-Európa modernizációjának – feltéve, hogy a tagországok vállalják a növelt terheket.
Végül bemutatták a „Central European and US Defence Industry After the War in Ukraine” – „A közép-európai és amerikai védelmi ipar az orosz-ukrán háború kirobbanása után” – című kiadvány magyar nyelvű változatát. A kötet részletesen elemzi a háború által átalakított biztonsági környezetet, vizsgálja a NATO-országok stratégiai reakcióit, bemutatja az innovációk, ipari beruházások és beszerzési reformok szerepét, országprofilokon keresztül térképezi fel Közép-Európa és az USA védelmi iparát, és átfogó képet ad a jelenlegi kihívásokról és együttműködési lehetőségekről. Az eseményen elmondták: a szerzők célja, hogy a kötet alapvető hivatkozási pont legyen mindazok számára, akik érteni akarják a régió aktuális katonai, gazdasági és ipari folyamatait.
Újabb katonai központot épít Magyarországon a legnagyobb német fegyvergyártó, ez a vidéki város a helyszín – harci járműveket fog fejleszteni
A Rheinmetall Zalaegerszegen nyit ipari központot. Szijjártó Péter Zalaegerszegre utazott, hogy üdvözölje a magyar–német gazdasági együttműködés „sikertörténetét”, és közölte, hogy a hazánkban működő német vállalatok négyötöde újra Magyarországra hozná a beruházását.
Ajánlott videók
Budapesten mutatták be a térség hadiiparának teljes átalakulását: így áll hazánk a fegyverkezési versenyben – Közép-Európa új védelmi korszakba lépett
