A Mátrában egyenlőek az esélyek

Sokszínűségi és esélyegyenlőségi napokat rendezett a Mátrai Erőmű Zrt. A vállalat az elmúlt 40 évben külön projekt nélkül is fontosnak tartotta az esélyegyenlőséget, ám programszerűen két éve foglalkoznak vele. Lados Tibor, a cég HR-igazgatója szerint ezzel új dimenziót kapott a kérdés, hiszen esélyegyenlőségi bizottságot működtetnek, így az egész vállalatra kiterjesztették a szemléletet, ami a korábban munkaügyi osztályként funkcionáló szervezet belügye volt.

– Esélyegyenlőségi referenst is foglalkoztatunk, aki szakmailag fogja össze az operatív feladatokat. A bizottság tagjai képzéseken is részt vettek, hogy megtanulják, hogyan kell alkalmazni a jogszabályokat. Összeállítottak hároméves tervet is, amelynek első elemeként felmérték a társaság 2100 dolgozójának véleményét az esélyegyenlőségről, s arról, hogy származott-e már előnye vagy hátránya a megkülönböztetésből. Az adatok feldolgozása folyamatosan zajlik.

– A kapott válaszokból kiderült, egy szűk kisebbség nem érti még az esélyegyenlőség lényegét és személyes sérelmeiket írják a megkülönböztetés számlájára. Többet kell tehát foglalkozni a fogalom definíciójával, elmagyarázásával. A panaszok közül 3–4 százalékot tesz ki a valóban hátrányos megkülönböztetés aránya, ezek-

kel pedig intenzíven foglalkoznunk kell. Ez érintheti a nőket, illetve többen vélik úgy, hogy egészségi állapotuk miatt érik őket hátrányok.

– Mindemellett a teljesítmény, tapasztalat és tudás kérdése, a fiatalok és idősek bérezése is fontos kérdése a területnek. Alaposabban kell kommunikálnunk, hogy a Mátra mint munkáltató mit díjaz a bérezésben, mi számít jó teljesítménynek, hogyan fizeti meg a tapasztalatot, az életkort. A teljesítményértékelés szempontjait is érthetőbben kell elmagyaráznunk – fejtette ki Lados Tibor. Hozzátette: származása miatt senkit sem ért eddig támadás a cégnél, romák, külhoni magyarok és németek is a közösség megbecsült tagjai.

Elhangzott továbbá az is: a különböző tagokból álló közösségek hatékonyabbak azoknál, ahol egyneműek, egykorúak dolgoznak együtt. Egyrészt harmonikusabb a hangulat a csapaton belül, másrészt a különböző tapasztalattal, gondolkodásmóddal rendelkező emberek kiegészítik egymást, a kritika, az eltérő ötletek előreviszik a társaságot. A cégnél a nők aránya 12 százalék, a külföldi állampolgároké egy.

A Mátra esetében kulcskérdés, hogyan fogadják az új generációt, hiszen a dolgozók átlagéletkora 46 év. Korosztály szerint 38 százalék a Ratkó-gyerekek aránya, 50 százalék tartozik az X generációhoz, azaz 1965–1975-ben született, s csak a munkavállalók tizede sorolandó az Y generációhoz, azaz 38 évnél fiatalabb. Szolgálati idő szerint a 2100 dolgozó 56 százaléka 20–29 éve van a társaságnál, 15 százaléknyian 30–39 éve, 16 százaléknyian 1–9 éve dolgoznak a Mátránál.

Az esélyegyenlőségi felmérés eredményét a cég esélyegyenlőségi referense, Borbély Anett ismertette. A dolgozók önkéntesen és anonim módon válaszolhattak a családi állapotra, a gyermekek számára, az egészségügyi állapotra, a váltóműszakra, a rendszeres túlmunkára, a diszkriminációra vonatkozó kérdésekre. A munkavállalók több mint ötöde töltötte ki a kérdőívet, s az eredmények alapján elmondható, hogy rendkívül alacsony hányaduk érzett már valamely tulajdonsága miatt hátrányos megkülönböztetést a vállalatnál. A teljes dolgozói létszámra vetítve 3 százaléknyian az életkoruk, 2 százaléknyian egészségügyi állapotuk, 1,5 százaléknyian a nemük, a családi állapotuk kapcsán tapasztaltak diszkriminációt, elsősorban a munkakörülményeik terén, az előmenetelükben.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel 70 százaléka házasságban él, s a 40–50 év közötti korosztályra elsősorban a négytagú, kétkeresős családmodell a jellemző. A kiskorú gyermeket nevelő válaszadók négyötöde – a folyamatos műszak, a hajnali munkakezdés ellenére – gond nélkül meg tudja oldani a gyermekek óvodába, illetve iskolába járását. A válaszadók ötöde a rendszeres túlmunka, harmada pedig a váltóműszak kapcsán érzi azt, hogy az valamiképp negatív hatással van a családi életére, az egészségére. A társaság vezetősége a felmérés eredményei alapján továbbra is kiemelt figyelmet szentel a munka és a magánélet összehangolására, egyensúlyának fenntartására, a dolgozók egészségi állapotának megőrzésére.

A felvételnél csak a szakmai alkalmasság számít?

Lados Tibor HR-igazgató lapunknak elmondta, a felvételnél itt nincsenek előítéletek, mindig a legjobb munkatársat keresik, megkülönböztetés nélkül. Természetesen léteznek hagyományos női-férfi szakmák, így lakatosnak, esztergályosnak nem jelentkeznek nők, de tb-ügyintézőnek, bérelszámolónak is kevés férfi akar felvételt nyerni. A sok helyen problémát jelentő túlképzettség a Mátránál nem hátrány. Lados Tibor szerint kezdhet akár alacsonyabb beosztásban is valaki, több diplomával, később följebb léphet, hiszen tudnak számára a szakmai tudásának megfelelő helyet találni. A sokrétű szakmai tudás a Mátrai Erőműnél pozitív dolog.