Transparency: a vállalatok ellenőrizhetetlenül lobbiznak Magyarországon

A magyar lobbiszabályozást, üzleti környezetet és a kormány által kötött stratégiai megállapodásokat vizsgáló dokumentum megállapítása szerint az érdekérvényesítésnek olyan unortodox fórumai jöttek létre, mint a stratégiai megállapodások rendszere.

A felmérés szerint a stratégiai megállapodást aláíró cégek súlya a teljes magyar exportban közel 35 százalék, a magánszektorban foglalkoztatottak arányát tekintve több mint 8 százalék. Világos ágazati preferencia figyelhető meg, elsősorban a járműgyártásban, elektronikában és a gyógyszeriparban kiemelkedő a jelentőségük - tette hozzá Bartha Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja és a Közép-európai Egyetem munkatársa.

A kutatás szerint a stratégiai megállapodások a kormány és az üzleti szektor kapcsolattartásának olyan jellegzetes eszközei, amelyek az üzleti környezet politikai természetű bizonytalanságának mérséklésére irányulnak. A 2012-es gazdasági mélypont után a kormány célja a "jó" multik, elsősorban a termelőszektorbeli vállalatok meggyőzése volt, a vállalatok célja pedig kiút az üzleti bizonytalanságból - mondta Bartha Attila.

Úgy vélte, a multinacionális nagyvállalatok magyar leányvállalatainak vezetői pedig azt próbálják meg bebizonyítani központjuk felé, hogy a magyarországi bázis továbbra is versenyképes.

A kutató szerint a stratégiai megállapodások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kormány és az üzleti szereplők között fokozatosan normális mederbe terelődjön a kommunikáció, újrainduljon a stratégiai szakpolitikai párbeszéd. Azaz a stratégiai megállapodások fő jelentősége nem jogi, hanem politikai és kommunikációs természetű.

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: az ország gazdasági teljesítményének javulása, a versenyképesség növelése csak az intézményrendszer, azon belül a lobbizás átláthatóbbá tételével, a hatalommegosztás helyreállításával képzelhető el. Hozzátette, hogy az üzleti környezet bizonytalanságai elsősorban az átláthatatlanul működő intézményrendszer és a demokratikus deficit miatt alakultak ki.

Egy friss Eurobaromater közvélemény-kutatás adatai szerint az unió polgárainak 81 százaléka véli úgy, hogy az üzleti világ és a politika közötti túlságosan szoros kapcsolat korrupcióhoz vezet, több mint felük szerint az üzleti siker csak politikai kapcsolatok révén biztosítható - mondta.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója elmondta, hogy Magyarországon soha nem volt hatékony lobbiszabályozás. Amikor volt lobbitörvény, 2006-2010 között, akkor sem voltak meg a feltételei és intézményi környezet a végrehajtásához. Például csak regisztrált lobbista végezhetett ilyen tevékenységet, de a regisztráció nélkül végzett lobbitevékenységet nem büntette a hatóság.

2010-ben új törvény lépett életbe, a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről szóló, amelynél szintén nem volt szó hatékony kikényszerítésről és végrehajtásról - mondta. 2013-ban egy töredékes lobbiszabályozás készült, ami jó lobbista definíciót fogalmaz meg, de csak tájékoztatási kötelezettséget ír elő lobbistával való találkozásról, amit senki nem ellenőriz – hívta fel a figyelmet Ligeti Miklós.

A konkrét problémák között említette azt, hogy túl szűk a vagyonnyilatkozatra kötelezettek köre, korlátozott a közérdekű adatok megismerhetősége, valamint a párt- és kampányfinanszírozás elégtelen elszámoltatását.

Kérdésre válaszolva elmondta: a stratégiai megállapodásokkal az a probléma, hogy nem biztosítanak azonos hozzáférést a cégeknek, nincsenek azonos esélyek, feltételek.

A kutatás alapját dokumentumelemzés és vállalati, kormányzati, valamint szakmai vezetőkkel folytatott interjúk képezték. A kutatás része egy, az Európai Bizottság támogatásával, 19 uniós országra kiterjedő átfogó, a lobbiszabályozást és lobbizási gyakorlatot vizsgáló felmérésnek. Ennek az összehasonlító eredményét 2015 elején teszi közzé a Bizottság.