Az euró bevezetése Magyarországon tényleg megszorítást jelent? Dupla dilemma, amitől a kormány nem menekülhet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNéhány napon belül két fontos nyilatkozat hangzott el az euró bevezetése témájában Magyarországot illetően, és egy irányba mutatnak. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke eltolta magától, Orbán Viktor leköszönt miniszterelnök aggódva vázolta fel a problémát, amelyet az új magyar kormány retorikával még takargathat, de hónapokon belül élesben szembesülnie kell vele. Magyar Péter és Kármán András válasza pedig legalább évekre döntheti el a magyarok sorsát. A jegybankelnök és a pártelnök nagyon fájó pontokra tapintott rá, bizonnyal egymástól függetlenül.
Emlékezhetünk: ez euró gyors bevezetése a forint helyett a Tisza Párt egyik fő választási ígérete volt, és ez áll a forint csúcsokra száguldása mögött is az elmúlt hónapokban.
Valójában egy kódnév, rejtjel, a megszorítás kódja
– mondta a tervről Orbán Viktor szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.
Az euró bevezetése egy országban valóban egyenlő a megszorítással? Definíció szerint nyilván nem. Más ügy,
- ha hirtelen akarod,
- a költségvetési hiányod és az adósságod magas,
- a gazdasági növekedésed pedig nem éppen frenetikus.
A kétkedőknek pont most az ölükbe hullott egy tökéletes példa a valamikori kommunista blokkban, az unió végvidékein.
Véletlen egybeesés, vagy nem, hogy néhány napon belül az ellenzék vezetője és az Európai Központi Bank elnöke is a magyar euróról beszélt? A két nyilatkozat ugyanarra mutatott rá, habár Christine Lagarde az euróövezeti jegybankár, Orbán Viktor az eurózónán kívüli ellenzéki politikusként állt is hozzá a kérdéshez.
Az euró bevezetése Magyarországon: megdermedt a levegő a sajtótájékoztatón
Erre az adott alkalmat, hogy az EKB kamatdöntését követő frankfurti sajtótájékoztatón egy teljesen más témában tett fel kérdéseket egy keletről jött tudósító. A bolgár újságíró az idén bevezetett bolgár, és a bevezetni tervezett magyar euróról tett fel kérdést egyszerre.
Lagarde elnök asszony számára ez a duplázás hirtelen teremtett kényelmetlen helyzetet.
A bolgár bevezetést ugyanis a sikertelenség és az elégedetlenség érzése veszi körül, mint az újságírói kérdésből is kiderült.
Egy új jelentkezést azonban hivatalból támogatnia kell az EKB elnökének, hiszen az uniós szabályok szerint Dánia kivételével minden EU-csatlakozónak kötelező valamikor bevezetnie az eurót. (A legnagyobb keleti csatlakozó gazdaságok mégsem tették – Magyar Péterék bejelentkezése előtt.)
A bolgár dupla kérdőjel egyszerre világított rá az euróövezet talán legnagyobb strukturális problémájára és a csatlakozók talán legnagyobb dilemmájára – nem csoda ha Lagarde válasza"Magyar" szempontból "sántára" sikeredett. A néhány mondatban azonban tulajdonképp benne volt minden, amire Orbán Viktor hivatkozhatott és amitől a magyar háztartásoknak tartania kell.
Eltolta magától Magyar Pétert az EKB elnöke, szerencsétlen kontextusban jött elő Magyarország
Az EKB sajtótájékoztatóján kamatdöntéséről szóba került hazánk is. Magyarország eurócsatlakozása azonban elég szerencsétlen kontextusban került elő, és ha Christine Lagarde elnök nem is volt elutasító, a felelősséget eltolta magától – ez egy érdekes üzenet Magyar Péter és Kármán András számára.
Ezért nagyon erős a bolgár példa
A bolgár figyelmeztetés sokágú, nagyon friss és nagyon erős. Nem véletlen, hogy válaszában Lagarde elnök utólag eltolta az EKB-tól a felelősséget a bolgár, és előre a magyar eurócsatlakozással kapcsolatban.
Az ügy alapvetően az Európai Tanács és az Európai Bizottság mérlegelési körébe tartozik –
üzente a magyaroknak. Azaz: ez politika. Nem nálunk a labda.
S ha már politika: mi történt a Budapest számára legfrissebb előkép Bulgáriával?
1. Az eurót úgy vezették be idén, hogy a bolgárok többsége inkább megtartotta volna a levát. 2. A zöld fényt úgy kapták meg Brüsszelből tavaly, hogy a feltételek teljesítéséhez manipulálták az inflációt és a költségvetés hiányát. 3. Amint aztán tyúk a kosárba került és az euróárcímke az árura, máris elszállt a bolgár infláció és költségvetési hiány.
Alig több mint fél évvel azután, hogy bevezették az eurót, Brüsszel túlzottdeficit-eljárást indított Bulgária ellen.
Itt visszaérünk ahhoz a kérdéshez, a magyar esetben igaza lehet-e Orbán Viktornak, hogy nálunk az euróbevezetés a megszorítás kódneve.
Ez euróövezet alapproblémája a tagországok számára kényszerhelyzetet teremt
A válaszadásban segítenek a tömör és rendkívül tanulságos Lagarde-kommentárok. Néhány szóban egyszerre mutatott rá auz elnök az euróövezet létrejöttének és működésének alapproblémájára, és arra, mit jelent egy ország számára ha önálló jegybanki politikáját feladva az euróövezethez csatlakozik.
Az újságíró arról érdeklődött, mit szól az EKB ahhoz, hogy elszállt az infláció Bulgáriában, alig csatlakoztak az euróövezethez. Lagarde nem tagadta, hogy így van, majd előállt a megoldással, amivel saját jegybankja sajnálatukra nem tudott szolgálni a bolgárok számára:
Úgy gondolom, az számít igazán, hogy Bulgária elkötelezett legyen a rendezett államháztartás fenntartása mellett, és gondoskodjon arról, hogy az infláció elfogadhatóbb szintre térjen vissza, különösen a bolgár lakosság érdekében.
Ez tiszta beszéd: ha kisebb drágulást akarnak, a bolgároknak a költségvetésükön kell szorítaniuk.
Ez az ő problémájuk. Az euróövezet problémája pedig létrejöttétől az, amire a bolgár helyzet most élesen rávilágít.
Ha az euróövezeti átlagos infláció 2,6-3,2 százalékon mozog, mint az elmúlt hónapokban, akkor az EKB a megfékezésére nem emel kamatot, kivár, amint a csütörtöki sajtótájékoztató előtt tette. Akkor viszont nem tud segíteni a bolgárok helyzetén, ahol 3-4 százalékponttal magasabb az infláció.
A logikus és helyes következtetés: ha a jegybank nem tud, akkor segítsen a bolgár kormány – mondta ki Lagarde. Ez az üzenet a magyaroknak is szól – Magyar Péter és Kármán András számára ilyen szerencsétlenül sült el az adott helyzet.
A magyar hiány magas, a hiperinfláció pedig élő emlék és régiós minta
Magyar szempontból a bolgár párhuzam két nagyon fájó ponton aggasztó. Az egyik a költségvetés, a másik az infláció.
1. Probléma: a költségvetés
Július 10-én azért indított Brüsszel túlzottdeficit-eljárást Bulgária ellen – Lagarde-hoz hasonlóan megszorítási "számlát" mellékelve –, mert az euróbevezetés feltételeként teljesített hiányt – a GDP 3 százalékát – már az idén több mint egy százalékponttal meghaladják, ha nincs intézkedés.
Ehhez képest Magyar Péter kormánya azt se tudja, hogy mekkora hiányt mondjon, mikor elődje tékozlását kárhoztatja. Akármennyi is ebben a retorika, bizonyos, hogy a magyar hiány a bolgárt jóval meghaladja, és miután a tavaszi választások miatt eddig halasztást kapott az új kormány, az őszi hónapokra meg kell mondania Brüsszelnek, milyen intézkedéseket kíván tenni a hiány leszorítására.
Ha van euróterv, ha nincs. Ha van, mert nem akarják, hogy a befektetők hirtelen kiszeressenek a forintból, akkor a költségvetési szigorral kell demonstrálni, hogy az ország jegybanki vitorlák nélkül is képes elmanőverezni. Romániában, ahol csak emlegetik az euróbevezetést, de célul a csehekhez és a lengyelekhez hasonlóan nem tűzték ki, már tavaly óta folyik a "teszt", a durva megszorítás – igaz, ott valóban felelőtlenül kiköltekeztek, mesterségesen felpumpálva az életszínvonalat.
2. Probléma: az infláció
Ez a probléma pont nem látszik problémának, hiszen a magyar infláció jelenleg alacsonyabb mint gyakorlatilag az egész euróövezetben. (Úgy hogy nincs eurónk, hanem forintunk van, amit a magyar nyaralók bőszen költenek Horvátországban, miközben a magyar szállásadók és exportálók a zsebükön keletkezett lyukakat számlálják.)
Az alacsony infáció egyrészt a Magyar Nemzeti Bank hiteles politikájának, másrészt az előző kormány árfékintézkedéseinek köszönhető, harmadrészt az erős forintnak. Mely utóbbi nem lesz majd erős, ha a befektetők úgy ítélik meg: az euróbevezetési terv ugyanolyan politikai kamu és Facebook-kampány volt, mint amikor a miniszterelnök még az államcsőd veszélyét is felemlegette a parlamentben, de senki nem hitt neki.
Az inflációval azonban van mégis van egy komoly gond hosszú távot tekintve. A mostani helyzet, amikor magasabb az euróövezetben, mint kívüle – kivételes. A több évtizedes trend – vagy ebben az esetben inkább "szokás" –, hogy az unió fejlődő keleti szárnyán magasabb az infláció, mint nyugaton.
Az, hogy a magyar árak még a régiónkon belül is a legérzékenyebbek közé tartoznak egy nagy külső sokk esetén, arra friss emlékeink is lehetnek, az ukrajnai háború kitörése utáni energiaválságból, amikor kezdetben kisebb volt a drágulás nálunk, mint másutt, aztán hirtelen elszabadultak az árak.
Amikor pedig nincs egy gazdaságnak önálló jegybankja – vagy eurótagjelöltként kvázi már nincs –, akkor belép Lagarde receptje. Az infláció ellen, ha az felfelé kiszökik a sorból, nincs mit tenni: a kormánynak kell fellépnie. Egy ilyen helyzet nem csak Magyar Péter kormányfő és Kármán András pénzügyminiszter "rémálma".
