BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jönnek a fair hitelszerződések

Nagyrészt a korábban már kiszivárogtatott elemeket tartalmazza a fair bankokról szóló törvényjavaslat, amelyet tegnap nyújtottak be az Országgyűlésnek. A bankok mozgástere tovább szűkül, ám nagyon komoly szigorítások nem lesznek a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest

Elkészült a fair bankokról szóló törvényjavaslat, amelyet a kormány kedden nyújt be az Országgyűlésnek – jelentette be tegnap Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az MTI tudósítása szerint Trócsányi László kiemelte: szeretnék elérni, hogy az átlagos magyar fogyasztók ugyanolyan védelemben részesüljenek mint például az osztrák vagy német fogyasztók.

A bankok tájékoztatási kötelezettsége több részből áll majd. Először érthetően be kell mutatnia a termékcsaládokat, majd a fogyasztó által választott termékről részletesebb tájékoztatást kell adnia a banknak. Ennek részletszabályait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletben határozza meg – tette hozzá a miniszter.

A javaslatnak a miniszter által közölt részletei alapján több új előírással is kell számolniuk a hitelintézeteknek a jelenlegi szabályozáshoz képest, ám az eddig közölt elemeken kívül nincsen olyan módosítás, amely drasztikus változásokat hozna a szabályozásban. A miniszter bejelentése szerint például a jelzálog alapú hitelszerződéseknél az ügyfélnek a tájékozódás (ügyvéd vagy szakértő igénybevétele) érdekében 7 munkanappal az aláírás előtt meg kell kapnia a hitelszerződést.

A javaslatban – mint ahogy erről már korábban is szó volt – rögzítik az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelés feltételeit is; ezeket az elveket a Kúria jogegységi döntésének megfelelően határozták meg. A szimmetria elve például úgy érvényesül, hogy a kamat nemcsak nőhet, hanem adott esetben csökkenhet is.

A 3 évnél rövidebb futamidejű szerződéseknél nincs lehetőség egyoldalú kamatemelésre, és szerződésmódosításra sem, míg az ennél hosszabbaknál háromévente vizsgálhatják felül a kamatokat a szolgáltatók. Változó kamatnál kamatváltoztatási mutatót kell készíteni, ha pedig referenciakamat és kamatfelár alapján határozták meg a hitelkamatot, akkor kamatfelár-változási mutatót kell kidolgozni.

Mindkét mutatót meg kell küldeni a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amely megvizsgálja ezek törvényességét, majd jóváhagyás esetén honlapján közzéteszi. Ha az MNB nem hagyja jóvá, közigazgatási eljárás indul, és bíróság dönthet az ügyben. A fogyasztóknak emellett kamatemelkedés esetén lehetőségük lesz bankot váltani. A bankoknak 90 nappal a kamatemelés előtt tájékoztatniuk kell az ügyfelet, akinek 60 napja van a bankváltásra.

Az ügyfelek ingyenesen felmondhatják hitelszerződésüket, majd meg kell állapodniuk az új bankkal. Ez a szabály a tárcavezető szerint az egészségesebb versenyt segíti majd elő a piacon. Bodzási Balázs főtanácsadó, a miniszteri kabinet munkatársa egy kérdésre reagálva kifejtette: ha az MNB változtat az alapkamaton, és a bank a jegybanki alapkamatot határozta meg referenciakamatként, akkor lehetőség van a három éven belüli kamatszint-módosításra is.

Egymást érik a jogszabályok

Trócsányi László emlékeztetett arra, hogy a tegnap benyújtott törvényjavaslat a harmadik, devizahitelekkel kapcsolatos előterjesztés. Júliusban elfogadták az elszámolási törvényt, ami alapján a bankok keresetet indíthattak a tisztességtelenség törvényi vélelmének megdöntésére, és lassan ez a folyamat is a végére ér. Hozzáfűzte: másodikként a túlfizetések elszámolását rögzítő jogszabályt fogadták el; ennek megfelelően 2015 a bankok elszámoltatásának éve lesz. Hozzáfűzte: a fair bankokról szóló javaslat után még a héten benyújtják az Országgyűlésnek a devizahitelek forintosításáról szóló előterjesztést is.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.