Brüsszel szerint Berlin és Párizs is gyengítette a tárgyalási pozícióját
A meglehetősen egyoldalúra sikeredett amerikai–európi kereskedelmi megállapodás után már el is kezdődött az egymásra mutogatás, több uniós kereskedelmi tisztségviselő szerint a tagállamok kötötték meg a tárgyalásokat vezető Európai Bizottság kezét.
A Bloombergnek nyilatkozó tisztségviselők szerint a tagállamok követelései, különösen Németország és Franciaország részéről, jelentős hátrányt okoztak a tárgyalásokon. Berlin és Párizs ugyanis nem kívánt szembeszállni Donald Trump amerikai elnökkel, ha az rövid távon kárt okoz is a gazdaságaiknak. Ugyanakkor azt is elismerik, hogy Ursula von der Leyen sem szállt szembe különösebben határozottan a tagállami törekvésekkel. Von der Leyen a vasárnapi megállapodásról azt mondta, hogy az volt az elérhető legjobb eredmény.
Brüsszel két lehetőséget vázolt fel
A múlt héten a tagállamok követei számára a bizottság két lehetőséget kínált fel:
- elfogadják az amerikaiak által kínált 15 százalékos vámokat,
- vagy visszaütnek, ám ebben az esetben a tagállamoknak össze kell fogniuk, és vállalniuk kell némi fájdalmat.
A tagállamok az utóbbi egyikére sem voltak hajlandók vagy képesek.
Az Európai Unió a Trump által elindított válasz kulcsának a versenyképesség fokozását, a közös piac elmélyítését és más országokkal, közösségekkel kötött kereskedelmi megállapodások létrehozását szánta,
ám ezek a lépések is a tagállamok egységét követelik meg, ami gyakran nehezen megoldható.
Vasárnap Friedrich Merz német kancellár üdvözölte a megállapodást, hozzátéve, hogy a tagállamok egysége kifizetődött, míg Laurent Saint-Martin francia kereskedelmi miniszter hétfőn arról beszélt, hogy az uniós tisztviselőknek hamarosan vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz, hogy javítsanak a vasárnapi megállapodás feltételein.
Ezért nem mert visszaütni Párizs és Berlin
A tárgyalások ideje alatt az uniós országok végig a nemzeti érdekeiket helyezték előtérbe ahelyett, hogy egy koherens és robusztus európai álláspont létrehozásán dolgoztak volna. Ez részben a kormány politikai gyengesége miatt volt Németországban és Franciaországban, részben pedig az amerikai biztonsági függés okozta aggodalmak miatt és azért, mert sokan attól féltek, hogy az európai nyomásgyakorlásra válaszul Trump csökkentené Ukrajna amerikai támogatását.
A tagállami kormányok a nyilvánosság előtt a kardjukat csörtették, így Franciaország a a gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument – ACI) bevetésé szorgalmazta, amely széles körű válaszcsapást tesz lehetővé nemcsak az amerikai termékek, de szolgáltatások ellen is, míg Németország arról beszélt, hogy minden lehetőségre készen kell állni.
A zárt ajtót mögött azonban követeléseik aláásták az egységes európai fellépés lehetőségét.
Az amerikai vámokra válaszul Brüsszel két, együtt közel 100 milliárd dollár értékű amerikai importot célzó listát lengetett be, melyek közül az első bevezetését a kölcsönösségi vámok szünetére válaszul elhalasztották, mondván, az jóindulatot válthat ki az amerikai félből, így végeredményben jobb eredményt hozhat. Mások úgy vélték, ez inkább csak a gyengeség jele.
Európa nem először hátrál meg Amerikával szemben
A mostani amerikai–európai tárgyalások mintázata mutatkozott meg Brüsszel tárgyalásain már akkor, amikor az acélipari vámokról egyezkedett a Biden-adminisztrációval, akkor is megszüntette az összes európai ellenlépést, miközben az amerikai lépések egy része a helyén maradt.
Most pedig a bizottság tárgyalói egy sor olyan tagállami követeléssel néztek szembe, melyek azt célozták, hogy egy-egy termékcsoportot vegyenek le az ellenlépések listájáról, ami megnehezítette egy közös álláspont kialakítását. Például Franciaország az amerikai szeszes italokat követelte kihúzni a listáról, nehogy Trump válaszként célba vegye a francia pezsgőt és borokat. Azonban ha a bizottság minden hasonló kérésnek enged, akkor csak nagyon mérsékelt válaszra lett volna képes.
Berlin stratégiája hasonló volt. Míg a nyilvánosság előtt Merz gyors és egyszerű megállapodást követelt, azt nem magyarázta meg, hogy mit ért ezen, ám szűk körben arra panaszkodott, hogy a tárgyalók túlságosan leragadnak a részleteknél. Az azonban végig egyértelmű volt, hogy Berlin számára a német autógyártók megóvása különösen fontos.
A cégeket pedig főként csak a zavartalan üzletmenet érdekelte
Egy javaslat, melyet az autóipar dolgozott ki, és melyet a német tisztviselők is támogattak, például vámkedvezményeket követelt a tengerentúli beruházásokért cserébe. Egy ilyen megállapodás lehet, hogy a cégeknek kedvezett volna, de európai munkahelyek és beruházások elvesztésével járt volna. Az uniós tárgyalókat számos vállalati lobbi is igyekezett meggyőzni a mielőbbi egyezség tető alá hozásának szükségességéről.
Von der Leyen és Trump vasárnapi találkozója előtt Párizs arra figyelmeztette a bizottságot, hogy ne lépje át a vörös vonalait, többek között az amerikai mezőgazdasági termékek piacra engedésének korlátai vagy épp a szabályozói autonómia fenntartása terén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.