Piedone és a kormányfőhelyettes, a pásztor és a sajt: Románia él-hal a korrupcióval

Alig egy hónapot ha kormányzott, máris a szétesés szélére jutott Ilie Bolojan kormánya. A sorozatban bejelentett megszorítások miatt, amelyekre azért van szükség, mert az elmúlt években akkora költekezéssel pumpálták fel mesterségesen az ország lakóinak életszínvonalát, hogy már a gazdasági összeomlás fenyeget? Nem, a korrupció miatt. A kormány szétesését az előzheti meg, hogy vasárnap lemondott a korrupciós botrányba keveredett Dragos Anastasiu, az üzletemberből lett miniszterelnök-helyettes. Románia, korrupció – a történet ezzel nem ért véget.

Ha a kormánykoalíció ezúttal egyben marad is, Anastasiu távozásával nem tűnik el az a képzet, hogy az országot a kislábujjától a homlokáig áthatja a korrupció.

Példa az Adevarul hétfői elképesztő története. 

Ki ette meg a sajtot?

A főszereplői a Brajla megyei pásztor és a Konstancai Regionális Adócsalás Elleni Igazgatóság felügyelői, ketten. A tárgya a juhsajt és a készpénz. Jól raktuk össze: az anyag az utóbbi két személyhez vándorolt a gazdától. Akinek rosszul kitöltött papírok miatt 20-40 ezer lej lehetett volna a büntetése, így azonban 800 lej (63 ezer forint) és némi termék eladományozásával megúszta. 

Talán még el se fogyott a  nyolckilónyi sajtocska, beütött a mennykő: az átvételét bizony lefilmezték. Vizsgálat indult, hamar kiderült, ki használta a helyszínen feltűnt pénzügyminisztériumi (ANAF) autót. A megyei bíróság három évre ítélte a felügyelőket, felfüggesztve, de a galaci feljebbviteli szék ezt két évre szállította le, fenntartva, hogy az elkövetők 2028-ig nem viselhetnek közhivatalt.

Közhivatal nélkül maradt Anastasiu is, akinek azért kellett távoznia, bár el nem ítélték, mert vállalatai korábban adócsalási ügybe keveredtek, amiért tanúként hallgatták ki. Bolojan kormányfőnek némi fejtörést okoz a román jogszabályi labirintusban, miképp pótolja az egyetlen függetlenként kinevezett kormánytagot, de legalább a koalíció – amelynek része a magyar RMDSZ párt is – egyben marad.

Minden jó, ha vége jó, mondhatnánk. 

A képletes sajtot azonban a román gazdaság megette, de hitelből fizette ki, amíg a kontó kitartott – most kényszerűen jönnek a népszerűtlen megszorítások.

Románia, korrupció: szalutálni lesz muszáj, főleg, ha nem változik a hétéves uniós költségvetés

A korrupciós vádak pedig nem szűnnek, ki is használja őket a magyarellenes nacionalista AUR párt, amely a májusi elnökválasztásokon csaknem megszerezte az államfői pozíciót, és a közvélemény-kutatásokban 40 százalék körüli támogatottsággal vezet magasan minden más párt előtt.   

Ez már rövid távra se ígér könnyű dolgot Bolojan kormányfőnek, akármilyen elismerően nyilatkozott elszántságáról kettejük találkozóját követően tusványosi beszédében Orbán Viktor magyar kormányfő. Aztán 2028-tól, miközben újra megnyílik az út a sajtkedvelő fináncok számára is a közhivatal felé, életbe lép az unió új hétéves költségvetése.

Ha ez Ursula von der Leyen Európai Bizottsága szándékai szerint születne meg – Orbán azt mondta róla, hogy Magyarország még tárgyalási alapnak sem  fogadja el –, a korrupcióra hivatkozva Brüsszel megvonhatja egy ország uniós pénzeit. 

A 7-es cikkely alapján – amelyre hivatkozva Magyarországtól és korábban Lengyelországtól vontak el pénzeket – ezt nehezebb megtenni, a javasolt új szabályok szerint azonban ez a brüsszeli adminisztráció rutingyakorlatává válhat, megkönnyítve, hogy a bizottság politikáját rákényszeríthessék a tagállamokra.

Uniós jelentések készítik elő, lesz mivel sakkban tartani a román kormányt

Magyarország esetében ez a mostani rendszerben nem volt hatékony, mert a kormány elszánt volt a politikai követelésekkel szembeni ellenállásra, a költségvetés pedig – ha fájt is a visszatartott pénzek hiánya – megállt a lábán. A román gazdaság azonban száz sebből vérzik:

• hitelekből már nem tudnak tovább élni, miután a költségvetés hiánya tavaly a GDP 9 százalékát is meghaladta,
• a külkereskedelmi mérleg hatalmas és növekvő deficiteket mutat,
• az uniós pénzekre és beruházásokra akkor is életbevágó szükségük van, ha a megszorítások árán évek szívós munkájával sikerül leszorítani a költségvetési hiányt.

A Bukarestben kormányzók feje felett az új uniós költségvetés életbelépéséig is ott lóg a fenyegetés, hogy Brüsszel túlzottdeficit-eljárást indít ellenük, a hitelminősítők pedig bóvliba vágják az ország besorolását, további hitelköltségeket okozva. Ha ezt sikerül is elkerülni, még akkor is Damoklész kardja felettük a korrupció, amit Brüsszelben bármikor elő lehet venni fegyverként, ha az ország eltérne a politikai instrukcióktól.

A korrupció miatt a bizottsági jelentések sorozatban megrótták Romániát az eddigiekben is, de ez nem vezetett forrásmegvonáshoz, igaz, a román kormányok nem is tértek el a Brüsszel szabta politikai fővonaltól.

A kritikák listája hosszú, és ha a román kormányok igyekeznek is intézkedésekkel rövidíteni, mindig marad valami kifogásolnivaló, miközben a belpolitikai harc felszínre veti a most emlegetettekhez hasonló ügyeket.

A közszereplők vagyonnyilatkozata pont most válik nem nyilvánossá

A hetekben Alexandru Nazare pénzügyminiszter mélyreható tisztogatást végzett az ANAF adócsalás elleni igazgatóságának vezetőségében: az adóbevételek nagyon kellenek. 

Vihart arat azonban egy alkotmánybírósági határozat, amely a korrupció leküzdhetetlenségét sugallja: a testület döntése szerint a közszereplőknek a továbbiakban nem kell közzétenniük vagyonbevallásukat a Nemzeti Integritási Ügynökség honlapján, és a házastársuk és a tőlük függő gyermekeik vagyonáról sem kell beszámolniuk.

A politikában pedig körbeérnek a dolgok. A Hotnews.ro hírportál a május végi hírrel kapcsolatban akkor két dologra emlékeztetett: 

• Az AUR európai parlamenti parlamenti képviselőjét, Georgiana Teodorescut idézik, aki szerint a „botrányos” döntést ugyanaz a testület hozta, amely megsemmisítette az első nekifutásban a múlt év végén tartott elnökválasztás eredményét, amelynek első fordulójában fölényesen az EU-szkeptikus és oroszbarátnak tartott Calin Georgescu nyert, és nekik köszönhető, hogy a májusi ismétlés után Nicusor Dan lett a román elnök.
• Pár nappal korábban Dragoș Anastasiu, korábban Ilie Bolojan, akkor Nicusor Dan tanácsadója, a PrimaNews adóban amellett kampányolt, hogy a közszereplők vagyonnyilatkozatát „valahol mint hivatali titkot” helyezzék el.

Piedone után ki a következő K. O.: Volodimir Zelenszkij vagy Ilie Bolojan?

Az ellenzék tehát bizonnyal nem engedi el a korrupciós ügyet, ezt az ellenzéket azonban Brüsszelben véletlenül sem szeretnék a hatalomban látni, ezért a bizottság kiszámíthatóan Bolojant sem engedi el. Ahogy Volodimir Zelenszkijt sem engedték el egészen addig, amíg az ukrán elnök legutóbb olyat nem húzott, ami nyilvánvalóan nagy kárt okozhatott volna a mellette álló Brüsszel korrupcióellenes imázsában  – erre már a nyugati utalásokra szoruló Zelenszkijt is visszakozásra kényszerítették.

A pletykák szerint Zelenszkijnek a nyugatiak már az utódját is kiszemelték szükség esetére, Romániában azonban nem lehetne irányítani az eseményeket, ha a politikai felfordulás új választáshoz vezetne, és a hatalom könnyen a Brüsszelből kezelhetetlennek látszó AUR-vezető George Simion kezébe kerülne. Ilie Bolojan ebben bízhat. Ha azonban nem sikerül a következő években egyszerre úrrá lennie a költségvetési bajok és korrupció felett, akkor a román kormányfő folyton abban a helyzetben találhatja magát, hogy kénytelen lesz végrehajtani, amit Brüsszelből diktálnak neki.

Románia márpedig fontos szerepet játszik a zöldátalakulásról a hadigazdaságra átnyergelő brüsszeli potentátok terveiben.