Versengő szállítmányozási folyosók az EU-Kína-konnektivitásban – Versenyfutás helyett együttműködésre lenne szükség a Kaszpi-térségben
Az ukrajnai háború és a közel-keleti válság következtében destabilizálódó ellátási és értékláncok révén jelentősen megnövekedett szállítmányozási költségek súlyos kihívás elé állítják az európai gazdaságokat. Az Oroszországot sújtó európai és amerikai szankciók, a vámháború, az energia fegyverként való alkalmazása és a fokozódó nagyhatalmi versengés következtében a nemzetközi kereskedelem reglobalizációja világméretűvé vált. Új szállítmányozási útvonalak tűnnek fel a világgazdaság atlaszán, például a kínai Övezet és Út Kezdeményezéssel szemben kihívóként jelentkező India–Közel-Kelet–Európa-korridor.
Az ukrajnai inváziót megelőző utolsó „békeévekben” az EU és Kína közötti kereskedelem mintegy 86 százaléka Oroszországon és Belaruszon keresztül zajlott, az úgynevezett Északi Folyosón. A szankciók következtében azonban a forgalom 2023-ban a felére csökkent, s azóta tovább mérséklődött. Az EU első számú tengeri szállítmányozási útvonala, a vörös-tengeri folyosó forgalma a jemeni húszik 2023. évi támadása óta drámaian drámaian csökkent: 2023-ban mintegy felére, majd 2024 első felében további 70 százalékkal. A konténerhajók többsége így a Jóreménység fokát megkerülve, jóval hosszabb és ezáltal drágább útvonalon közlekedik.
Az ellátási láncok válsága jelentős mértékben hozzájárul az inflációhoz, a fogyasztás és a termelékenység csökkenéséhez, amely nem csak az európai gazdaságokat, de Kínát is súlyos kihívás elé állítja. Ahogy azt az MKI Nézőpontban megjelent elemzésemben is megírtam , az EU és Kína együtt a világkereskedelem mintegy harmadáért felelnek, ezért különösen fontos lenne kettejük együttműködése egy biztonságos és stabil, kelet–nyugati irányú közlekedési folyosó fejlesztésében: ez lehet a Kaszpi-tengeri Közlekedési Folyosó, amely Közép-Ázsián és a Dél-Kaukázuson keresztül köti össze az öreg kontinenst és a távol-keleti óriást.
A transzkaszpi folyosó az ukrajnai háború kirobbanása óta dinamikusan fejlődik: a szállítmányozás volumene 2023-ban 89, míg 2024-ben 70 százalékkal emelkedett, amit a polarizált világgazdasági realitások szülte szükségletek mellett a folyamatos fejlesztések tettek lehetővé. Kína az Övezet és Út Kezdeményezés révén az elmúlt egy évtized során legkevesebb 112 projektet irányzott a régióba, amelyek együtt mintegy 70-80 milliárd dollár tőkét mozgattak meg. Túlnyomó többségük a szállítmányozási infrastruktúrát és az interregionális konnektivitást célozza, mint a Khorgos és az Anaklia kikötők, a kazahsztáni–kínai kőolajvezeték, határátkelők, köz- és vasútvonalak fejlesztése stb.
2021-ben azonban az Európai Bizottság meghirdette a Global Gateway stratégiát, amely egyetlen integrált rendszerbe terelte a közösség nemzetközi versenyképességét előmozdítani hivatott fejlesztési beruházásokat. A program mintegy 300 milliárd eurót mozgósítana elsősorban a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatokban. A harmadik kulcsszereplő az útvonal fejlesztésében a Türk Államok Szervezete (TÁSZ), amely rendszeres kormányközi koordinációs mechanizmusokat tart fenn a tagállamok között a kormányzat, a közlekedési szektor és a magánszféra szintjén, s szabályozási harmonizációs kezdeményezéseket tart fenn a vámigazgatási és áruforgalmi eljárások szintjén – egy közös e-TIR rendszer is formálódik.
A Kaszpi-tengeri Közlekedési Folyosó fejlesztésének e három víziója egyelőre egymással párhuzamosan bontakozik ki, holott bizonyos tekintetben ki is egészítik egymást. A közeljövőben kínai beruházók révén kiépülő anakliai mélytengeri kikötő Grúziában például az európai ellátási láncok egyik fontos fojtópontja lehet, és hozzájárulhat Grúzia európai uniós integrációjához. A közelmúlt közel-keleti fejleményei, különösen az izraeli–iráni háború, újfent bizonyították a transzkaszpi konnektivitás fontosságát az európai és általában az eurázsiai gazdasági szereplők számára, illetve felhívta a figyelmet a Dél-Kaukázus stabilitásának jelentőségére. A karabahi konfliktus békés rendezése, illetve az EU–grúz kapcsolatok válságának kezelése a kontinentális ellátási láncok stabilitása szempontjából is kiemelt jelentőségű mind geopolitikai, mind gazdasági vonatkozásban. Egy újabb fegyveres eszkaláció a régióban ezt a felemelkedő, régi-új folyosót is destabilizálhatja, ami újabb jelentős csapást mérne az európai versenyképességre.
