Már a társadalmi egyeztetésnél járnak a netfelmérésben
Az újgenerációs szélessávú fejlesztések megalapozásához szükséges projekt társadalmi konzultációval folytatódik, melynek során mind a távközlési szolgáltatók, mind a felhasználók véleményezhetik a jelenleg rendelkezésre álló adatokat.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) honlapján múlt pénteken jelent meg a konzultációra vonatkozó felhívás. A minisztérium közlése szerint online adategyeztetést indítanak, amelynek keretében az állampolgárok 2015. március 15-ig az Ügyfélkapu rendszerén keresztül jelezhetik, ha a térképen szereplő szélessávú lefedettségi és sebességi adatok eltérnek az általuk tapasztalttól.
„A társadalmi egyeztetés során kapott visszajelzések feldolgozása szükséges ahhoz, hogy megállapíthassuk, megfelelő-e az eddig elkészült adatbázis. Ha egy házszám kapcsán olyan jelzést kapunk, hogy nem elérhető a megjelölt minőségű internet-szolgáltatás, akkor azt ellenőriznünk kell” – közölte a felmérés mostani szakaszával kapcsolatban Kis Gergely, az eNET partnere. A március 15-ig tartó konzultáció után a hónap végéig dolgozzák fel az adatokat, és akkorra készül el az a térkép, amely már véglegesnek tekinthető. Az eNET az elektronikus hírközlési hálózat csomópontjairól is kér adatokat a szolgáltatóktól, ami segít megalapozni az infrastruktúra fejlesztésekre kiírt pályázatok műszaki hátterét is.
A vezetékes szélessávú pályázati konstrukció várhatóan június végéig áll össze, és a tervek szerint még idén nyáron megjelennek az első kiírások. Azt a konzultáció lezárásáig nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi olyan háztartás van Magyarországon, amely nem férhet hozzá gyors világhálós kapcsolathoz, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egymillió fölött van a számuk azonban másfélmillió alatt.
A kormány a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban (DNFP) azt a célt fogalmazta meg, hogy 2018-ra Magyarország teljes területén elérhetővé tegye a 30 Mbit/s sávszélességű internet. Emellett az otthonok felében meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy 100 Mbit/s-os kapcsolatot vásárolhassanak.
A következő években megvalósuló jelentős hálózatfejlesztéshez európai uniós források állnak rendelkezésre. A DNFP keretében megvalósuló infrastruktúra bővítésre mintegy 80 milliárd forintnyi vissza nem térítendő, illetve 47 milliárd forint visszatérítendő pályázati összeg lesz elérhető. A távközlési szolgáltatók ebből finanszírozhatják az érintett területeken a fejlesztéseket.
Az infrastruktúra fejlesztés komoly lehetőséget kínál a telekommunikációs cégeknek, azonban nagy kérdés, hogy milyen feltételek mellett valósíthatják meg ezeket a beruházásokat. Egyértelműnek tűnik, hogy a szűk határidő miatt az engedélyeztetési folyamat jelentős leegyszerűsítésére lesz szükség, emellett a hálózatok után fizetendő közműadó kérdése is valószínűleg terítékre kerül majd.
