Veszélyben a nyaralási szezon, válságmódban a légitársaságok – honnan lesz kerozin?
Veszélybe kerülhet a nyári utazási szezon a légitársaságoknál az iráni háború miatt. Az olaj brutális drágulása jelentős áremelkedést okozott a kerozin esetében is, de ami még ennél is nagyobb baj, hogy a Hormuzi-szoros lezárása hamarosan hiányhoz vezethet. Az Egyesült Államok nem tudja betölteni a keletkező űrt.
A hetek óta de facto lezárt Hormuzi-szoroson keresztül áramlik normális körülmények között a világon felhasznált olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) ötöde, valamint jelentős mennyiségű olajszármazék, így napi félmillió hordó kerozin is,
- nagyrészt Európába,
- de Afrikába
- és Ázsiába is.
A török Anadolu hírügynökség összeállítása szerint napi 34 ezer hordó kerozint exportálnak a térségből a Vörös-tengeren keresztül is, ami a húszik háborúba lépése miatt került veszélybe.
Európa különösen függ a régiótól, az International Air Transport Association (IATA) szerint
a kerozin-szükségletének mintegy 30 százaléka származik a Perzsa-öböl térségéből,
az Egyesült Királyságénak azonban már a fele.
A május nagyon nehéz lesz
Az európai légitársaságok aggódva készülnek a kerozinhiányra, ami veszélyezteti a nyári utazási szezont. Válság még nincs, de ha hamarosan nem nyílik meg a Hormuzi-szoros, akkor a légitársaságok kénytelenek lesznek leállítani jelentős számú járatot és tovább emelni a jegyárakat.
„A május nagyon nehéz lesz, mert nem lehet pótolni a Hormuzi-szoros zárlata miatt kiesett kerozinmennyiséget” – nyilatkozta a Politicónak George Shaw, a Kpler vezető olajpiaci elemzője.
Az ázsiai légitársaságok már csökkentik a járatok számát, és a következő hetekben ez történhet Európában is. „Ha folytatódik a háború, akkor Európa is ellátási zavarokat tapasztalhat májusban és júniusban” – erősítette meg a Sky Newsnak Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója.
Azt is elmondta, hogy a Ryanair kerozinszükségletének 80 százaléka „meglehetősen jól fedezett”, de ha fennmaradó 20 százalékért a korábbinak majdnem a dupláját, hordónként körülbelül 150 dollárt fizetnek.
A kerozin a légitársaságok egyik legnagyobb költsége,
a brit Financial Times szerint annak körülbelül a 30 százalékát teszi ki, de várhatóan ez az arány több mint kétszeresére nő, ha az olajárak továbbra is magasak maradnak.
Vegyenek Amerikától – de mit?
Donald Trump amerikai elnök ugyan arra biztatja az ellátásért aggódó országokat, hogy vegyenek kerozint az Egyesült Államoktól, elemzők és hivatalos kormányzati adatok szerint sem tudja pótolni a kieső mennyiséget.
Az amerikai energiaügyi minisztérium jelentése szerint az Egyesült Államok tavaly átlagosan napi 219 ezer hordó kerozint exportált. „Nagyon, nagyon, nagyon valószínűtlen, hogy az ország képes pótolni Hormuzt” – mondta a Reutersnek Matt Smith, a Kpler elemzője.
Az Egyesült Államok a kerozin legnagyobb globális fogyasztója, és a hazai termelést nagyrészt otthon is használják fel.
Az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége (Energy Information Administration – EIA) jelentése szerint a múlt héten az országban napi 1,97 millió hordó kerozint állítottak elő – alig többet, mint az 1,79 milliós hazai szükséglet.
„Lehet, hogy az Egyesült Államokban sok kerozin van, de sok légitársaság is” – emlékeztetett Smith.
Rekordra ugrott márciusba az amerikai export
Ráadásul a feldolgozó kapacitás a Mexikói-öböl térségében koncentrálódik, a legnagyobb fogyasztók pedig a keleti és a nyugati parton, és hagyományosan importra támaszkodnak a keresletük kielégítésére.
Különösen a nyugati partvidéknek lesz szüksége több üzemanyag-ellátásra a Mexikói-öböl partvidékéről, mivel számos tipikus ázsiai beszállítójukat sújtotta leginkább a Hormuzi-szoros lezárása. Az ázsiai finomítóknak csökkenteniük kellett a termelést és betiltaniuk az exportot, így Kalifornia kénytelen alternatív beszállítókat keresni.
Kína már betiltotta az olajtermékek exportját, és Dél-Korea, valamint a többi kelet-ázsiai ország is igyekszik védeni a készleteit.
Összességében egyébként az amerikai finomítók exportja rekordra ugrott márciusban, mert az Egyesült Államok az egyetlen jelentős termelő, amelyet nem érint közvetlenül a háború.
Benzinből, naftából, dízelből és kerozinból a múlt hónapban összesen mintegy napi 3,11 millió hordót exportáltak a februári körülbelül 2,5 millió hordóval után – ez a Kpler által
2017 óta regisztrált legmagasabb havi szint.
Az európai légitársaságoknál egyelőre van elég kerozin
Wouter Dewulf, az Antwerpeni Egyetem légi közlekedéssel foglalkozó közgazdásza szerint Európa számára az lesz az igazi fordulópont, ha fizikai üzemanyaghiány jelentkezik a repülőtereken, ami ma még inkább csak kockázat, mint valóság, de gyorsan szélesebb körű zavarokhoz vezetne, ha bekövetkezik.
Az európai repülőtereket tömörítő Airports Council International Europe (ACI EUROPE) felmérése szerint a nagy légikikötők 86 százaléka egyelőre a normál szintnek megfelelő üzemanyagkészletekről számolt be, csak 10 százalékuknál magas a potenciális kockázat.
De az utazók azonban nem nyugodhatnak meg, mert minden bizonytalan, amíg véget nem ér az iráni háború, és még akkor is időbe telik, hogy normalizálódjon a helyzet, ha megnyitják a Hormuzi-szorost, mivel hat hét, mire egy kerozinnal megtöltött tanker elér a Perzsa-öbölből Európába.
