Paks: nem számoltak az atomtemetővel

A parlament jelenleg is tárgyalja azt a határozati javaslatot, mely szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot belföldön kell véglegesen elhelyezni.

Ennek értelmében tárolót kell építeni a majdan bezárandó, leszerelendő atomerőművek nagy aktivitású hulladékának és a kiégett fűtőelemeknek. Azonban Magyarországnak jelenleg nincs nagy aktivitású nukleáris hulladéktárolója, sőt, a világban máshol sincs ilyen atomtemető, csak épülőfélben lévő létesítmények vannak – írja a lap hozzátéve: a kormány a közvéleményt nem „terhelte meg” sem a beruházás költségigényével, sem a végleges tároló építésének kötelezettségével.

Pedig a lap információi alapján horribilis számokról van szó: 2013-as áron számolva a meglévő négy paksi blokk esetében a nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésének költsége 1670,5 milliárd forint lesz.

A bővítés során felépíteni tervezett két új paksi blokk hulladékaival kapcsolatban az MTA Lévai András Energetikai Alapítvány csak a kiégett fűtőelemek kezelésére adott meg költségbecslést. Ezt a tételt (szintén 2013-as árakon számolva)  várhatóan 1150 milliárd forintba kerül majd. Mivel a fűtőanyag és a bontási hulladék elhelyezési költségei kétharmad-egyharmad arányban oszlanak meg, itt a végső számla 1720 milliárd forint lehet. Ez az összeg még nincs benne a bővítésre szánt 3600 milliárdos költségvetésében, holott másfélszeresére növelheti a várható kiadásokat.

Hogy a csillagászati költségekre honnan lesz pénz, az egyelőre nem tudható – írják. A vonatkozó jogszabályok szerint a hulladékkezelést az erőmű üzemeltetőjének kell finanszíroznia, ám a Paksi Atomerőmű harmincéves működése során az erőmű és az állam befizetéseiből csupán alig 250 milliárd forint gyűlt össze a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban.

A végleges tárolóval kapcsolatban egyelőre az alkalmas helyszín megtalálása van napirenden. Az 1998 óta keletkezett hulladékokat egyébként jelenleg az erőmű területén tárolják. A végleges tároló várhatóan a Baranya megyei Boda térségben lesz, amibe az atomtörvény módosítása értelmében csak egy szűk körnek van beleszólása, így például a közeli Pécs lakosságának nincs.

A költségeket azzal lehetne lejjebb szorítani, ha Oroszország vállalná a kiégett fűtőanyagok visszavételét és feldolgozását. Ezt azonban megnehezíti, hogy az uniós szabályok alapján a Roszatom mellé új főtőanyag-beszállítót kell keresni, az orosz cég pedig aligha fogja olcsón feldolgozni a nyugati beszállító hulladékát – írja a Népszabadság.