Nincs ok optimizmusra: az iráni háború miatt még évekig nem áll helyre a globális energiaellátás
Az iráni háborúnak hosszú távú következményei lesznek a globális energiaellátásra, két évbe telik majd, mire helyreáll a Perzsa-öböl érintett államainak energiatermelése – figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) ügyvezető igazgatója egy pénteki interjúban. A konfliktus során ugyanis több mint nyolcvan régióbeli létesítményt értek károk.
Birol a svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban elmondta, hogy a károk helyreállítása és a kibocsátás háború előtti szintjének elérése országonként változó lesz, „Irakban például sokkal tovább fog tartani, mint Szaúd-Arábiában”.
Az IEA vezetője ezért az egész világot, így Európát is fenyegető kerozinhiány miatt
további járattörlésekre, az ellátási láncok zavaraira és az atomenergia visszatérésének új lendületére számít.
Birol szerint a piac még mindig alábecsüli a Hormuzi-szoros tartós zárlatának következményeit. Az energiaárak továbbra is emelkedni fognak, mert megérkeztek a célállomásukra azok az olaj- és gázszállító tartályhajók, amelyeket a konfliktus kitörése előtt rakodtak be.
„Ez eddig enyhítette a hatást. Márciusban azonban nem rakodtak be új tartályhajókat, nem érkezett új olaj-, gáz- vagy üzemanyag-szállítmány az ázsiai piacokra. Ez a hiány most válik nyilvánvalóvá. Ha a Hormuzi-szorost nem nyitják meg újra, jelentősen magasabb energiaárakra kell felkészülnünk” – ismételte meg korábbi figyelmeztetését, hogy ez lesz a valaha volt legnagyobb energiaválság.
Az IEA kész újabb olajtartalékok felszabadítására
Az IEA tagállamai március közepén rekordmennyiségű, 400-426 millió hordó kőolajat szabadítottak fel a tartalékokból a száguldó árak megfékezésére, és az ügynökség kész ismét azonnali és határozott intézkedést hozni, ha szükséges.
„Itt még nem tartunk, de egyértelműen fontolgatjuk a dolgot, szorosan figyelemmel követjük a piacokat” – mondta a lapnak Birol, aki emlékeztetett, hogy
a 400 millió hordó a tartalékaiknak mindössze a 20 százaléka, 80 százalék még mindig rendelkezésre áll.
Több térségbeli ország kénytelen volt leállítani az olajtermelést, és erre kényszerül majd Irán is az amerikai blokád miatt. A hordónkénti árak száz dollár körül járnak, ami sok régióban, még a legnagyobb olajtermelő Egyesült Államokban is felhajtja az inflációt.
A helyzet azonban még rosszabb a feltörekvő és fejlődő országok számára, mivel ezek valutája gyengébb, pénzügyi forrásai pedig korlátozottabbak.
„Ráadásul egyes finomítói termékek, például a kerozin és a dízelolaj, már nem lesznek elérhetők, mivel a nyersolaj nem jut el a finomítókba. Egyes országokban ez járatfennakadásokhoz és járattörlésekhez, valamint dízelhiányhoz vezethet, ami az ipari szektort is érinti” – figyelmeztetett Birol.
Sok idő kell a globális energiaellátás normalizálására
Az IEA elnöke nem először beszélt arról, hogy milyen sokáig tart majd, mire helyreáll az ellátás. Az Atlanti Tanács április közepi washingtoni rendezvényén is emlékeztetett, hogy több mint 80 energetikai létesítményt:
- olajmezőket,
- finomítókat,
- terminálokat
- és egyéb infrastruktúrát
értek károk, egyharmadukat jelentősek – tudósított a TRT World török állami televíziós csatorna.
Birol becslése szerint eddig napi 30 millió hordónyi olaj esett ki a piacról, a földgázéról az ukrajnai háború kezdete óta összesen mintegy 75 milliárd köbméter, és utóbbi esetében még nehezebb lesz visszatérni a korábban termelt mennyiséghez.
Katar az iráni konfliktus legelején kénytelen volt leállítani a Rasz Laffan komplexum elleni katonai támadások miatt a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelését. Olyan károk keletkeztek, amelyeknek a kijavítása három-öt évet is igénybe vehet, de az OilPrice.com szakportál szerint más LNG-terminálok sem tudnak két évnél rövidebb idő alatt visszatérni a normális működési szintre.
