OTP: háromszázmilliárdos pénzeső érkezik, újabb bankot vennének idén – két Csányi is megszólalt a befektetők ünnepén
Péntek délelőtt tartotta éves rendes közgyűlését az OTP, ahol a legnagyobb magyar tőzsdei vállalat tavalyi beszámolóiról és az eredményből fizetendő osztalékról is döntöttek a részvényesek. A Budapest Marriott Hotelbe összehívott részvényesi gyűlésen a részvényesi jogokat gyakorlók 58 százaléka jelent meg. A részvényesek 300 milliárd forint osztalék kifizetését hagyták jóvá, Csányi Sándor és Csányi Péter bankvezérek pedig a nagybank idei terveiről is beszéltek. Egy akvizíciót már 2026-ban végrehajthat az OTP, amely régiós gazdasági növekedésre, a hazai extraprofitadó-terhek emelkedésére számít, és az új kormánnyal is korrekt együttműködésre készül.
Csányi Sándor, a vezető hazai pénzintézet elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a 2025-ös teljesítményeit ismertette. Az elmúlt évek munkájának eredményeként az OTP mára öt országban meghatározó bank, az elmúlt évtizedben számos akvizíciót hajtottak végre.
Az OTP sikeres évet zárt tavaly:
- a teljesítő hitelek állománya 15 százalékkal nőtt,
- 21,6 százalékos, kiemelkedő sajáttőke-arányos megtérülést értek el,
- miközben a nem teljesítő hitelek aránya 3,6-ről 3,5 százalékra csökkent
– sorolta az elnök a teljesítménymutatókat.
Ennek a növekedésnek nagy része organikus volt, és nem eredményezte a hitelállomány romlását.
Újabb bankvásárlásra készül a legnagyobb magyar pénzintézet
Az S&P felmérése szerint az OTP nyújtotta a második legjobb teljesítményt az 50 legnagyobb, tőzsdén jegyzett európai bank közül.
Emiatt kicsit szégyellem magam, mert voltunk már elsők is
– mondta Csányi Sándor.
Csányi elmondta, hogy az elmúlt három évben nem hajtottak végre bankfelvásárlást, ugyanakkor
reményeik szerint egy jelentősebb akvizícióra még idén sor kerülhet. Erről több információt nem kívánt közölni a bakvezér.
Oroszország és Ukrajna két szenzitív befektetés az OTP számára, a két ország súlya mára csökkent a portfólióban, aminek az az oka, hogy a háború kitörése óta az orosz piacon a lakossági üzletág kivételével felfüggesztették tevékenységüket. Csányi Sándor hangsúlyozta, hogy semmilyen szankciós döntést nem sértett meg az itteni tevékenységével a magyar bank.
Csányi Péter vezérigazgató a társaság eredményeit ismertette. A nagybank működési eredménye 10 százalékkal nőtt 2025-ben, emelkedő volumenek és javuló marzsok mellett.
Tovább nőhetnek az adóterhek
A magyar piacon 2 százalékkal 264 milliárd forintra csökkent az OTP adózott eredménye, elsősorban a növekvő kormányzati terhek miatt. Az extraprofitadó nyolcszorosára, a tranzakciós illeték 33 százalékkal nőtt az elmúlt évben.
Idén 330 milliárd forintos extraadó-terhekkel számolnak itthon.
Csányi Péter kiemelte, hogy a hazai extraprofitadók jóval magasabbak, mint a régióban.
Az OTP csoport külföldi leánybankjainak adózott eredménye 11 százalékkal nőtt, a profithoz legnagyobb mértékben az orosz és a bolgár leánycég járult hozzá, egyaránt 200 milliárd forint feletti összeggel.
Az EBA 2025-ös stressztesztjén 64 bank közül a 13. helyen végzett az OTP, melynek hitelminősége kedvezőbb a magyar államénál.
Csányi Péter szerint ahhoz, hogy ezeket teljesítményeket meg tudják őrizni, versenyképesnek kell maradniuk, és további fejlesztésekre, a digitális értékesítés arányának fokozására van szükség. A panaszkezelésben, hitelelbírásnál, kockázatelemzésnél és az ügyfélszolgálat területén a bank már alkalmaz mesterséges intelligenciát.
Gazdasági növekedésre és korrekt együttműködésre számít az OTP a Tisza-kormánnyal
Csányi Sándor a 2026-os kilátásokról is beszélt. A régióban növekvő gazdasági környezettel számolnak. A magyar GDP 1,8 százalékkal bővülhet, a nagybank legtöbb piacán pedig ennél is magasabb dinamikára számítanak.
A parlamenti választásokon jelentős felhatalmazást kapott Tisza Párt döntéseire is kíváncsiak, nem a legkedvezőbb gazdasági környezetet örökölték meg, a piaci reakciók ugyanakkor kedvezőek.
Az OTP mindig igyekezett korrekt együttműködést kialakítani, a Tisza Párttal is erre törekszünk, ez a bankunknak és az egész magyar gazdaságnak is érdeke
– hangsúlyozta Csányi Sándor, aki megköszönte a közgyűlésen jelen lévő Varga Mihálynak a felelős, körültekintő munkáját a jegybank élén.
Az OTP teljesítő hitelállománya 15 százalékkal bővülhet 2026-ban, a nettó kamatmarzs 4,34 százalék, a működési költség-bevétel arány 41,7 százalék lehet, a ROE-mutató a tavalyi 21,6 százaléknál alacsonyabb lehet, várhatóan a csökkenő tőkeáttétel miatt.
Szavaztak az osztalékról: 300 milliárd forintot kapnak a részvényesek
A közgyűlés ezt követően az osztalékjavaslatról döntött. Az OTP összesen 300 milliárd forint kifizetését javasolta az előző évben megtermelt nyereségéből. Ez egy részvényre vetítve 1071 forint, ami a jelenlegi árfolyam mellett 2,5 százalékos hozamot jelent.
A befektetők elsöprő többsége, 99,76 százaléka jóváhagyta az igazgatóság osztalékfizetésre vonatkozóhatározati javaslatát.
Az osztalékot június 1-jén kezdik kifizetni az alapszabály szerint meghatározott eljárási rendnek megfelelően.
