Új lendületet kaptak a lakásárak, de nő a vevők mozgástere is
Márciusban újra gyorsult a lakásárak emelkedése Magyarországon: az Ingatlan.com lakásárindexe szerint országos szinten havi összevetésben 2 százalékkal nőttek az árak, ami érdemi élénkülés a februári 0,8 százalékos ütemhez képest.
A vidéki lakásárak felzárkóznak a fővárosiakhoz
A fővárosban a februári minimális csökkenést 1,1 százalékos drágulás váltotta, az éves adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a lakásdrágulás tempója a fővároson kívül erőteljesebb, mint Budapesten.
Országosan az éves lakásár-emelkedés márciusban 15,8 százalék volt a februári 15,6 százalék után, Budapesten viszont a februári 14,6 százalékos éves ütem 13,7 százalékra mérséklődött.
„A budapesti lassulás mögött két fontos tényező áll. Egyrészt a fővárosban jóval magasabb árszintről indul a piac, ezért ugyanakkora nominális drágulás százalékosan kisebb növekedést jelent, mint az olcsóbb térségekben. Másrészt a budapesti drágulást továbbra is fékezi az Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja is” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakértő szerint ezt alátámasztja, hogy a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára Budapesten április elején 1,43 millió forintot tett ki, ez 1,2 százalékos emelkedés március elejéhez képest. A használt társasházi lakásoknál ugyanakkor az 1,5 millió forintos négyzetméterár hónapok óta stagnál, ezt a szintet ugyanis már tavaly november közepén elérte a piac.
Budapesten kívül ezzel szemben az ingatlanok jellemzően jóval olcsóbbak, az 1,5 millió forintos árplafon nem korlátozza a további drágulást.
A régiós adatok jelentős különbségeket mutatnak az Ingatlan.com árindexe szerint. Márciusban havi alapon a Dél-Dunántúlon 4,6 százalékos, az Észak-Alföldön 3,7 százalékos, míg a Dél-Alföldön 2,1 százalékos emelkedést mért az Ingatlan.com lakásárindexe. A Közép-Dunántúlon ugyanakkor 0,2 százalékos havi csökkenés következett be.
Éves összevetésben a Dél-Alföldön 20,2 százalékos, Pest vármegyében 17,3 százalékos, Észak-Magyarországon pedig 16,3 százalékos drágulás látható, ami szintén azt jelzi, hogy a fővároson kívüli piacok több térségben is gyorsabb ütemet diktálnak.
Itt található a legtöbb eladó ingatlan
Az ingatlanportál adatai szerint április elején a fővároson belül a választékot nézve
- a XIII. kerület áll az első helyen, ahol közel 3900 eladó lakóingatlan mellett a medián-négyzetméterár 1,65 millió forint.
- Ezt követi a II. kerület 2416 ingatlannal és 1,7 milliós mediánnal.
- A harmadik a több mint 2239 darabos kínálatot nyújtó VII. kerület, ahol 1,5 millió forint a középérték.
- Majd holtversenyben a III. és a VI. kerület több mint 2200 hirdetéssel, az előbbiben közel 1,4 milliós, az utóbbiban 1,6 milliós mediánnal számolhatnak az érdeklődők.
A vidéki nagyvárosok közül
- Debrecenben a legnagyobb a kínálat, ahol 4133 eladó lakóingatlan mellett a medián-négyzetméterár alig több mint 1 millió forint.
- Pécs a következő több mint 3600-as kínálattal, a négyzetméterár pedig 903 ezer forintnál jár.
- Szegeden 2659 lakóingatlant hirdetnek eladásra 962 ezres medián mellett,
- majd Nyíregyháza következik több mint 2100 darabos kínálatával, itt 786 ezer forint a négyzetméterárak mediánja.
A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol a 325 ezres átlagos négyzetméterárszint a budapesti átlag negyedét teszi ki.
Bővül a kínálat, a kereslet havi és éves összevetésben is csökken
A következő időszak nagy kérdése, hogy a kínálat bővülése mennyire fékezheti be az árnövekedést, különösen a nagyvárosi piacokon.
Budapesten tavaly áprilishoz képest a lakóingatlan-kínálat 27 ezerről 34 ezerre nőtt, ami 25 százalékos bővülésnek felel meg egy év alatt. A használt társasházi lakások körében ennél is látványosabbab, több mint 40 százalékkal növekedett a kínálat, miközben a medián-négyzetméterárak ebben a szegmensben csak 7 százalékkal emelkedtek tavaly április óta. Ez arra utal, hogy a piacra kerülő eladó lakások száma gyorsabban nő, mint az árak, vagyis az áremelkedés tempója fokozatosan fékeződhet. Ez hosszabb távon az eladók közötti verseny erősödését hozhatja, ami javíthatja a vevők alkupozícióját.
A Budapesten kívüli piacon is hasonló folyamatok körvonalazódnak. Egyes vidéki nagyvárosokban is erőteljesen bővült a kínálat:
Tatabányán megduplázódott a társasházi lakások száma, Debrecenben pedig 66 százalékkal nőtt.
Eközben a medián négyzetméterárak ezekben a városokban 11-12 százalékkal emelkedtek. Mindez arra utal, hogy a megfizethetőség a vevők számára egyre hangsúlyosabb szempont, ezért a legtöbb nagyvárosban már nem működik az a logika, hogy szinte bármilyen ingatlan bármilyen áron eladható.
Az árak és a kínálat alakulása mellett ezt erősíti az is, hogy a kereslet havi és éves összevetésben is csökkent. Ennek alapján a következő hónapokban a lakáspiacon az eddiginél kiegyensúlyozottabb erőviszonyok alakulhatnak ki, ahol a vásárlók mozgástere fokozatosan nőhet.
Egyre többet kell dolgozni egy lakásért Budapesten – mit hozhat az új kormány?
A régiós fővárosok lakásárai egyre közelebb kerülnek egymáshoz, miközben egy átlagos lakóingatlan megvásárlásához mindenhol egyre több munkára van szükség. A kérdés már nemcsak az, hogy meddig tart a drágulás, hanem az is, hogy egy új kormány tehet-e bármit, és nem még rosszabb irányba fordítja-e a trendet. A Négyzetméter fix3 vendége Balogh László, az Ingatlan.com gazdasági szakértője volt.
