A nyári szezonban megszaporodtak azok a járatkésésekkel kapcsolatos hírek, amelyek arról számoltak be, hogy utasok nyári pihenését keserítette meg az, hogy útjukat nem tudták időben elkezdeni, vagy terv szerint hazatérni.
A hazai utaztatók ma kettős szorításban vannak: egyrészt nagyon szűkek a leköthető kapacitások, mivel a légitársaságok – s közöttük elsősorban a charterutakat is vállaló légi szállítók – a nyári szezonban nem számíthatnak a típushiba miatt földre parancsolt Boeing 737 MAX gépekkel. De a kieső gépek nélkül is rendkívül tömött az európai légtér, ezért a csúszások ma már nem rendkívülinek, inkább megszokottnak mondhatók. A légi forgalmi statisztikákat közlő Eurocontrol szerint a nyár előtt, májusban a repülőgépek együttesen 76 ezer percet késtek Európában, ami kétszerese a 2017-ben mértnek. A járatok 21,8 százaléka 15 percnél nagyobb késéssel érkezett meg, ez 0,6 százalékkal magasabb érték a 2018-ashoz képest. A késések zöme a szűkös légtérkapacitásokkal és a légi forgalmi irányítók létszámhiányával, túlterheltségével volt összefüggésben. Májusban egyébként Európa felett naponta átlagosan
31 800 járat közlekedett, 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A felmérést közlő Airportal.hu szerint a magyar HungaroControl által ellenőrzött európai szektorban jegyezték fel az ötödik legtöbb késést: májusban 4400 percet regisztráltak, ami egy járatra vetítve 1,92 percet tesz ki, szemben az egy évvel korábbi 0,61-dal. (Tegyük hozzá: a Liszt Ferenc repülőtér egész májusban csak egy kifutópályával üzemelt.)
A felhasználható gépeket a légicégek maximumra pörgetik, hogy a növekvő igényt ki tudják elégíteni. Ez azzal jár, hogy műszaki hiba esetén – miként a Tunisair budapesti charterjáratával történt két hete –, nincs tartalék gép. Miután a MAX-ok földre parancsolásával az alternatív lehetőségek is erősen beszűkültek, a charterező utazási irodáknak nehéz másik gépet szerezniük. Ráadásul az új járat megszervezése, útvonal-engedélyeztetése meglehet tovább tartana annál a 16 óránál, amelyet a pórul járt utasoknak a tuniszi reptéren kellett tölteniük. Múlt szerdán a Smartwings gurdakai járatát (épp a MAX-gond miatt) az ukrán Yan Air bérelt gépével indította, ám az defektet kapott, s visszatért Budapestre – a pótlásra a Smartwings tulajdonosának, a Travel Service-nek is órák kellettek.
Az EU-szabályok szerint a légi szállítók anyagi felelőssége a járattörlés vagy -késés, függetlenül attól, hogy menetrend szerinti vagy charterjáratról beszélünk. Azzal viszont nemcsak az utasok, de a légitársaságok sincsenek tisztában, hogy a szervezett utasok kártérítési ügyében nem az utasok, hanem az utat szervező utazási iroda jogosult eljárni. Azaz a Tunisair járatkésése miatt a kártérítést utazási irodájuk – legtöbbjük esetében a Kartago Tours – intézi. Az Bírósága azt is egyértelműsítette, hogy a szervezett utasoknak nincs joguk a légitársaságtól is kártérítést kérni.
A légitársaságok a náluk jelentős kapacitást lekötő utazási irodáknak könnyebben fizetnek, mint az egyedi utasoknak, akiknek nem kell lemondaniuk a kártérítés 20-40 százalékáról az ügyben segédkező ügyvédi irodák sikerdíja miatt.
Májusban összesen
76
ezer percet késtek
a repülők Európában
