BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Drasztikusan nő a járatkésések száma

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A légi utazási piacon súlyos problémákat okoz a kapacitáshiány és a légtér túlzsúfoltsága: két év alatt duplájára nőtt a járatkésések száma. A szervezett utasoknak a járatkésésekért járó kártérítését az utazási irodák járják ki a légitársaságoknál az új uniós szabályok szerint.

A nyári szezonban megszaporodtak azok a járatkésésekkel kapcsolatos hírek, amelyek arról számoltak be, hogy utasok nyári pihenését keserítette meg az, hogy útjukat nem tudták időben elkezdeni, vagy terv szerint hazatérni.

A hazai utaztatók ma kettős szorításban vannak: egyrészt nagyon szűkek a leköthető kapacitások, mivel a légitársaságok – s közöttük elsősorban a charterutakat is vállaló légi szállítók – a nyári szezonban nem számíthatnak a típushiba miatt földre parancsolt Boeing 737 MAX gépekkel. De a kieső gépek nélkül is rendkívül tömött az európai légtér, ezért a csúszások ma már nem rendkívülinek, inkább megszokottnak mondhatók. A légi forgalmi statisztikákat közlő Eurocontrol szerint a nyár előtt, májusban a repülőgépek együttesen 76 ezer percet késtek Európában, ami kétszerese a 2017-ben mértnek. A járatok 21,8 százaléka 15 percnél nagyobb késéssel érkezett meg, ez 0,6 százalékkal magasabb érték a 2018-ashoz képest. A késések zöme a szűkös légtérkapacitásokkal és a légi forgalmi irányítók létszámhiányával, túlterheltségével volt összefüggésben. Májusban egyébként Európa felett naponta átlagosan

31 800 járat közlekedett, 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A felmérést közlő Airportal.hu szerint a magyar HungaroControl által ellenőrzött európai szektorban jegyezték fel az ötödik legtöbb késést: májusban 4400 percet regisztráltak, ami egy járatra vetítve 1,92 percet tesz ki, szemben az egy évvel korábbi 0,61-dal. (Tegyük hozzá: a Liszt Ferenc repülőtér egész májusban csak egy kifutópályával üzemelt.)

A felhasználható gépeket a lé­gicégek maximumra pörgetik, hogy a növekvő igényt ki tudják elégíteni. Ez azzal jár, hogy műszaki hiba esetén – miként a Tunisair budapesti charterjáratával történt két hete –, nincs tartalék gép. Miután a MAX-ok földre parancsolásával az alternatív lehetőségek is erősen beszűkültek, a charterező utazási irodáknak nehéz másik gépet szerezniük. Ráadásul az új járat megszervezése, útvonal-engedélyeztetése meglehet tovább tartana annál a 16 óránál, amelyet a pórul járt utasoknak a tuniszi reptéren kellett tölteniük. Múlt szerdán a Smartwings gurdakai járatát (épp a MAX-gond miatt) az ukrán Yan Air bérelt gépével indította, ám az defektet kapott, s visszatért Budapestre – a pótlásra a Smartwings tulajdonosának, a Travel Service-nek is órák kellettek.

Az EU-szabályok szerint a légi szállítók anyagi felelőssége a járattörlés vagy -késés, függetlenül attól, hogy menetrend szerinti vagy charterjáratról beszélünk. Azzal viszont nemcsak az utasok, de a légitársaságok sincsenek tisztában, hogy a szervezett utasok kártérítési ügyében nem az utasok, hanem az utat szervező utazási iroda jogosult eljárni. Azaz a Tunisair járatkésése miatt a kártérítést utazási irodájuk – legtöbbjük esetében a Kartago Tours – intézi. Az Európai Unió Bírósága azt is egyértelműsítette, hogy a szervezett utasoknak nincs joguk a légitársaságtól is kártérítést kérni.

A légitársaságok a náluk jelentős kapacitást lekötő utazási irodáknak könnyebben fizetnek, mint az egyedi utasoknak, akiknek nem kell lemondaniuk a kártérítés 20-40 százalékáról az ügyben segédkező ügyvédi irodák sikerdíja miatt.

Májusban összesen

76

ezer percet késtek

a repülők Európában

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.