A vendégek zöme visszatért a szépségszalonokba tavaly decemberben. Főleg a fodrászoknál és a műkörmösöknél nőtt a forgalom, a masszőrök és kozmetikusok szolgáltatásai iránt viszont nem tért vissza a járvány előtti kereslet 

– mondta a VG-nek Stuhl Andrea, az Első Magyar Minősített Szépségipari Szakemberek Egyesületének alelnöke. A kozmetikai ipar azáltal is megszenvedte a járványt, hogy azok a webshopok, amelyek otthoni szépségápoláshoz szükséges termékeket forgalmaznak, hatalmas forgalmat bonyolítottak le, és nemcsak krémeket vásároltak a kozmetikák korábbi vendégei, hanem gépeket és a hozzájuk tartozó termékeket is. Vagyis vélhetően ha nem is véglegesen, de hosszú időre veszített vendégeket az ágazat. 

Fotó: Shutterstock

A szakemberek jelentős része ezt felismerve elkezdett olyan technológiák után kutatni, amelyek az átlagfogyasztó számára nem elérhetők, vagy otthoni körülmények között nem használhatók. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara januárban két új munkacsoportot hozott létre a kézműipari tagozatban. Az egyik azzal a céllal jött létre, hogy kiemelje a kozmetikusi alapszakmából a sminktetoválókat, államilag elismert szakképesítést is biztosítva nekik. A másik munkacsoportnak az a célja, hogy megismertesse az innovatív technológiákat, emellett az alapszakmára épülő, ugyancsak államilag elismert szakképesítésekért lobbizzon. 

„Szeretnénk, hogy a szakképesítésben orvosok oktassanak, és szorosabb együttműködés alakuljon ki orvosok és kozmetikusok között, erre a hídra ugyanis nagy szükség van. 

Magyarországra is begyűrűzött az a világtrend, hogy az orvos-szépészeti kezelések ára széles körben elérhető lett, és sokan inkább orvoshoz mennek, mint kozmetikushoz, holott a két szakma egymást támogatni és kiegészíteni is képes” – emelte ki Stuhl Andrea.

A szakember szerint a járvány előtti időszak már nem tér vissza a szépségiparba, de új technológiák bevezetésével pótolható a bevételkiesés, tehát a fejlődésre kell összpontosítani. Meglátása szerint a Széchenyi Mikrohitel Go mint pénzügyi támogatás nagy lehetőség a szépségipari dolgozóknak, mivel széles körű a felhasználhatósága, ingatlanvásárlásra, hitelkiváltásra és technológiai fejlesztésre is fordíthatják olyan vállalkozások, amelyeket a bankok eddig elutasítottak.

Az idén elkerülhetetlen a drágulás, noha az év elején próbálták 10 százalékon belül tartani az árak emelését, elképzelhető, hogy az év folyamán szükség lesz még emelésre, az év egészét tekintve várhatóan körülbelül 20 százalékos lesz a drágulás – mondta az egyesület alelnöke. A szépségiparban mintegy 20-30 ezer szakember dolgozott a járvány előtt, az elmúlt két évben azonban több szalon bezárt, nagyjából 10-15 százalékkal csökkent a létszám. „Újszerű jelenség, hogy néhányan az egészségügyből kerültek át az ágazatba, még gyorsan elvégezték az utolsó induló OKJ-s kozmetikusképzést. Jellemzően azok döntöttek így, akik nem akarták felvenni a kötelező oltást, s ezért el kellett hagyniuk az egészségügyet” – mondta lapunknak Stuhl Andrea. Hozzátette, a szakképzés átalakítása miatt kevesebb szakember jön ki az iskolából évente, viszont nagyobb szaktudással. Nemcsak a szakképzést reformálták meg ugyanis, hanem emelték a képzőhelyek követelményeit is, amelyeknek több korábbi OKJ-s iskola nem tudott megfelelni. Továbbá független vizsgaközpontok lesznek, amivel egy újabb szűrő kerül a rendszerbe. A szakképesítések minősége szintén emelkedik, a differenciáltabb szakemberréteg megjelenése pedig biztonságosabb választási lehetőséget nyújt a vendégeknek.