Négy hónapon belül eldől a csillebérci kutatóreaktor sorsa

Négy érdeklődőtől tucatnyi kérdés érkezett az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által a budapesti kutatóreaktor (BKR) üzemidő-hosszabbítása ügyében szervezett közmeghallgatásra. Az 1959 óta működő létesítmény működési engedélye ugyanis 2023. december 15-én lejár. Másnap le kellene állítani, de mivel a munkájára a kutatás és főként a hazai egészségügyi ellátásban is szükség van, üzemeltetője, az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) ez év februárjában kérte az engedély tíz évvel való meghosszabbítását. Jelenleg folyik a reaktor tízévente esedékes időszakos biztonsági felülvizsgálata. Ennek az eredményén múlik, hogy a létesítmény kap-e engedélyt a 2023. december 15. utáni újabb tíz évig tartó működésre.

Az üzemidő-hosszabbítás melletti érveket a Világgazdaság a személyes megjelenés nélkül szervezett közmeghallgatás kezdetekor már ismertette, így arról is beszámolt, hogy a BKR használatával mit tettek le a magyar kutatók az asztalra az elmúlt mintegy 65 évben, eredményeik milyen ipari alkalmazásokban hasznosultak. A közmeghallgatásra küldött kérdésekre az EK válaszolt, a válaszok többségét az OAH kiegészítette.

Jó tudni a sugárzási adatokat

Több kérdés vonatkozott a BKR hőteljesítményére, a környezetében mérhető radioaktív sugárzásra, annak öt évre visszamenő értékeire. A válasz szerint a telephelyének radiológiai monitorozását az EK Környezetvédelmi Szolgálata (KVSZ) látja el. A KVSZ üzemelteti a telephely Gamma nevű, dózisteljesítmény-mérő szondahálózatát. A mérési eredmények online nyomon követhetők a szolgálat oldalán. Ugyanitt elérhetők a KVSZ éves jelentései, amelyek a telephely radiológiai méréseit foglalják össze. A hőteljesítmény adatai továbbra is megtalálhatók az OAH honlapján.

A BKR kiégett fűtőelemeinek sorsa kapcsán az EK jelezte, hogy azok évtizedeken át tárolhatók az üzemeltetési engedély alapján a telephelyen kialakított tárolóban. A hosszabb idejű, esetleg végleges tárolásukról a magyar állam gondoskodik majd a megfelelő időben. A végleges tárolásról az Országgyűlés által elfogadott nemzeti program rendelkezik, amelyet ötévente felülvizsgálnak.

Felmerült az is, hogy ha az 1959-ben üzembe helyezett reaktor 27 év után esett át átfogó felújításon, akkor most, harminc év után mire alapozható az üzemidő-hosszabbítás egy újabb felújítás nélkül. A kérdező azonban nyitott kapukat döngetett, mert – mint kiderült – a felújítás most is elvárás. A hivatkozott korábbi felújításra egyébként részben a reaktor hőteljesítményének megkétszerezése miatt volt szükség, de a hőteljesítmény most nem változna. A hazai és a nemzetközi gyakorlat szerint a reaktor berendezéseit tízévenként alá kell vetni az időszakos biztonsági felülvizsgálatnak, majd elvégezni a felülvizsgálatban előírt javításokat, cseréket, módosításokat.

Gyógyszerkészítmény alapanyaga eshet ki

Volt, aki amiatt aggódott, hogy a BKR esetleges leállítása esetén hiányozni fognak az abban előállított (például orvosi célra használt) izotópok a hazai és az európai piacon. Ez azért is probléma, mert Európa más országaiban is terítéken van kutatóreaktorok bezárása. E kérdésre az EK a többi között azt írta, hogy a hazai egészségügyi intézményekben használt I-131 izotópok – amelyek gyógyszerkészítmények alapanyagai – importból és a BKR-ben besugárzott alapanyagból származnak. Ha a BKR kiesne a láncból, akkor a lengyelországi Polatom, illetve a dél-afrikai Safari reaktor I-131 alapanyagát lehetne a gyógyszergyártásra használni. 

Körbelakta a lakosság a reaktort  

Egy érdeklődő azt vetette fel, hogy a csillebérci kutatóreaktor telephelye csak egy útvonalon közelíthető meg, esetenként az is járhatatlanná válhat. Ez a balesetelhárítás szempontjából lehet problémás, a csillebérci üdülőtelepen át vezető alternatív útvonal használata pedig kevésbé életszerű. „Lesz-e alternatív megközelítési útvonal, például a Konkoly-Thege út folytatásaként a Budaörsöt Budakeszivel összekötő út felé?” – olvasható a felvetés. A válasz szerint van egy naprakészen tartandó kiürítési terve a BKR-nek (a balesetelhárítási dokumentáció részeként), de az útvonalak karbantartása, tisztítása nem az üzemeltető feladata. 

A mentés irányítása a katasztrófavédelem (OKF) és a rendőrség feladata. Az engedélyezett terv tartalmazza a csillebérci üdülőtelepen keresztül történő telephely-kiürítést is, éppen a kérdező által is leírt főútvonal mentesítése érdekében.

A nukleáris baleset-elhárítási és intézkedési terv nem írja elő a telephely elhagyása után az azonnali menekítést. „Az elhagyott területek vizsgálatának befejezéséig, esetleg újbóli használatbavételének idejéig a telephely dolgozói megfelelő körülmények között várakoznak az e célra kijelölt állandó területen, az alsó portán kívüli közterületeken, a sportpályán és annak épületeiben.”

Arra volt kíváncsi egy kérdező, hogy van-e kellő számú személyzet arra az esetre, ha a baleset munkaidőn kívül történik, vagy a probléma nem hárítható el egy műszakon belül? A baleset-elhárítási gyakorlatok ugyanis munkaidőn belül történnek. A megadott tájékoztatásból egyebek mellett az tudható meg, hogy a munkaidőn kívüli ügyelet feladata az álló reaktor veszélyhelyzetének felmérése, jelentése. Ha szükség van képzett személyzetre is, azt a veszélyhelyzetet irányító parancsnok szervezi a külső elhárító erő megérkezéséig. Egy ilyen funkciójú és méretű berendezés veszélyhelyzete a számítások szerint maximum egy-két napos feladat a baleset-elhárításnak.

Mérlegen a tudomány haszna  

Gazdaságos-e, hogy a reaktort a korábbi tíznapos ciklusok helyett most csak időszakosan és hétköznapokon működtetik, kisebb üzemóraszámban a létszámhiány miatt? – aggódik a kérdés beküldője. A válasz szerint az üzemeltetéshez szükséges létszámot a szabályzatok rögzítik, és azt be is tartják, a gazdaságosságot pedig nehéz értékelni az elsősorban kutatást végző reaktor esetében. Az üzemórák csökkenésével a fűtőelemek tovább használhatók, csökkentve az éves üzemelési költségeket.