Moszkvának szól az üzenet: London újra nukleáris erőt épít – új brit vadászbombázók érkeznek
Az Egyesült Királyság tizenkét darab F–35A típusú vadászbombázót vásárol, melyek taktikai atomfegyverek hordozására is alkalmasak – jelentette be a brit kormány a hágai NATO-csúcstalálkozón. A döntés a hidegháború óta a legjelentősebb bővítése az Egyesült Királyság nukleáris elrettentő erejének, és egy új korszak kezdete a brit katonai doktrínában.
„Radikálisan bizonytalan korban élünk, többé nem vehetjük adottnak a békét” – fogalmazott Keir Starmer miniszterelnök. A Downing Street közleménye szerint az F–35A gépek megvásárlásával a brit légierő 1998 óta először kap újra olyan eszközt, amely képes nukleáris fegyverek célba juttatására. A gépek amerikai gyártmányú B61 típusú taktikai atomtölteteket hordozhatnak majd, amelyek biztosítását az Egyesült Államok vállalja.
A NATO részéről Mark Rutte főtitkár úgy értékelte a döntést, mint „újabb határozott brit hozzájárulást a szövetséghez”.
Jelenleg az Egyesült Királyság egyetlen nukleáris csapásmérő kapacitása a Trident rakétákkal felszerelt tengeralattjáró-flotta, amely folyamatosan járőrözik a világ óceánjain. A rendszer azonban az utóbbi években megbízhatósági kérdéseket vetett fel: a Trident legutóbbi tesztje 2023-ban kudarccal végződött, ahogy 2016-ban is – írja a Reuters.
A mostani döntés diverzifikálná a brit nukleáris képességeket, és szorosabb együttműködést tenne lehetővé a NATO azon tagjaival, amelyek már eddig is hárompólusú nukleáris rendszerrel (szárazföldi, tengeri és légi) rendelkeztek, mint például Franciaország vagy az Egyesült Államok. A brit kormány szerint a beruházás nemcsak a katonai képességeket bővíti, hanem hozzávetőleg 20 ezer munkahelyet is biztosít az Egyesült Királyságban.
Egy F–35A gép ára körülbelül 80 millió font, a teljes csomag értéke megközelíti az 1 milliárd fontot.
A típus nem összetévesztendő a brit légierő által jelenleg is használt F–35B modellel, amely alkalmas ugyan hordozófedélzeti üzemelésre, de nem kompatibilis az amerikai taktikai atomfegyverekkel.
A döntés illeszkedik abba a stratégiai átrendeződésbe, amelyben Európa tagállamai – válaszul Oroszország agresszív külpolitikájára és az amerikai globális szerepvállalás visszafogására – egyre nagyobb önállóságra törekednek a kontinens védelme terén. Ennek részeként a NATO-tagok a hágai csúcson megállapodtak arról, hogy a védelmi kiadások arányát 5 százalékra emelik a nemzeti jövedelemből.
Megszületett a súlyos NATO-döntés: jöhet a fegyverkezés
Az NATO országai GDP-jük 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket – erről határoztak a védelmi szövetség hágai csúcstalálkozóján szerdán Donald Trump amerikai elnök jelenlétében, aki régóta sürgeti az európai NATO-tagállamok nagyobb hozzájárulását a védelmi összefogáshoz. Ezzel a korábbinál nagyobb ütemű fegyverkezés kezdődhet el az európai kontinensen, ahol voltak tagállamok, amelyek korábban ellenezték a katonai költekezés ilyen mértékű emelését.
Az 5 százalékos mértéket nem azonnal kell megvalósítani: a Reuters a NATO rövid közleményét idézi, amely szerint 2035-re elérendő ez a cél. A hírügynökség a lépés okaként megemlíti Trump elnök sürgetéseit, és hozzáteszi azt is, hogy a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború következtében megjelentek a félelmek az európai országokban, hogy Oroszország növekvő fenyegetést jelent biztonságukra.
