Az Egyesült Királyság tizenkét darab F–35A típusú vadászbombázót vásárol, melyek taktikai atomfegyverek hordozására is alkalmasak – jelentette be a brit kormány a hágai NATO-csúcstalálkozón. A döntés a hidegháború óta a legjelentősebb bővítése az Egyesült Királyság nukleáris elrettentő erejének, és egy új korszak kezdete a brit katonai doktrínában.
„Radikálisan bizonytalan korban élünk, többé nem vehetjük adottnak a békét” – fogalmazott Keir Starmer miniszterelnök. A Downing Street közleménye szerint az F–35A gépek megvásárlásával a brit légierő 1998 óta először kap újra olyan eszközt, amely képes nukleáris fegyverek célba juttatására. A gépek amerikai gyártmányú B61 típusú taktikai atomtölteteket hordozhatnak majd, amelyek biztosítását az Egyesült Államok vállalja.
A NATO részéről Mark Rutte főtitkár úgy értékelte a döntést, mint „újabb határozott brit hozzájárulást a szövetséghez”.
Jelenleg az Egyesült Királyság egyetlen nukleáris csapásmérő kapacitása a Trident rakétákkal felszerelt tengeralattjáró-flotta, amely folyamatosan járőrözik a világ óceánjain. A rendszer azonban az utóbbi években megbízhatósági kérdéseket vetett fel: a Trident legutóbbi tesztje 2023-ban kudarccal végződött, ahogy 2016-ban is – írja a Reuters.
A mostani döntés diverzifikálná a brit nukleáris képességeket, és szorosabb együttműködést tenne lehetővé a NATO azon tagjaival, amelyek már eddig is hárompólusú nukleáris rendszerrel (szárazföldi, tengeri és légi) rendelkeztek, mint például Franciaország vagy az Egyesült Államok. A brit kormány szerint a beruházás nemcsak a katonai képességeket bővíti, hanem hozzávetőleg 20 ezer munkahelyet is biztosít az Egyesült Királyságban.
Egy F–35A gép ára körülbelül 80 millió font, a teljes csomag értéke megközelíti az 1 milliárd fontot.
A típus nem összetévesztendő a brit légierő által jelenleg is használt F–35B modellel, amely alkalmas ugyan hordozófedélzeti üzemelésre, de nem kompatibilis az amerikai taktikai atomfegyverekkel.
A döntés illeszkedik abba a stratégiai átrendeződésbe, amelyben Európa tagállamai – válaszul Oroszország agresszív külpolitikájára és az amerikai globális szerepvállalás visszafogására – egyre nagyobb önállóságra törekednek a kontinens védelme terén. Ennek részeként a NATO-tagok a hágai csúcson megállapodtak arról, hogy a védelmi kiadások arányát 5 százalékra emelik a nemzeti jövedelemből.
Az NATO országai GDP-jük 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket – erről határoztak a védelmi szövetség hágai csúcstalálkozóján szerdán Donald Trump amerikai elnök jelenlétében, aki régóta sürgeti az európai NATO-tagállamok nagyobb hozzájárulását a védelmi összefogáshoz. Ezzel a korábbinál nagyobb ütemű fegyverkezés kezdődhet el az európai kontinensen, ahol voltak tagállamok, amelyek korábban ellenezték a katonai költekezés ilyen mértékű emelését.
Az 5 százalékos mértéket nem azonnal kell megvalósítani: a Reuters a NATO rövid közleményét idézi, amely szerint 2035-re elérendő ez a cél. A hírügynökség a lépés okaként megemlíti Trump elnök sürgetéseit, és hozzáteszi azt is, hogy a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború következtében megjelentek a félelmek az európai országokban, hogy Oroszország növekvő fenyegetést jelent biztonságukra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.