Egy fokozattal visszavágta Kína hosszú távú adósbesorolását a Moody’s Investor Service, hasonló lépésre az elmúlt harminc évben nem volt példa a távol-keleti ország történetében. Az új osztályzat A1, amely a befektetésre ajánlott sáv közepén helyezkedik el, és alacsony kockázatot takar. Némi megnyugvást jelent, hogy az új adósosztályzat mellé már stabil kilátást párosított a hitelminősítő, a korábbi Aa3-as besorolás ugyanis negatív kilátásokkal szerepelt. A bejelentés vegyes reakciókat váltott ki a piacokból, a reggeli ázsiai kereskedésben a legtöbb részvény, valamint nyersanyaggyártó ország devizája esett, az MSCI Asia Pacific 0,22 százalékot gyengült, a Shanghai Composite 0,36 százalékkal csökkent. A vasérc ára 5,6 százalékkal, a nikkelé 2,6 százalékkal zuhant.
A kínai reakció sem késlekedett sokáig, Peking szerint a Moody’s elemzése eltúlozza a gazdasági nehézségeket, miközben nem számol a reformok hatásaival. A leminősítés előreláthatólag csekély mértékben drágítja majd a forrásbevonást az állampapír-, illetve a vállalatikötvény-piacon is, noha az új adósbesorolás érdemi kockázatnövekedést aligha jelent a befektetők számára, hiszen ezzel Kína például Japánnal azonos sávba került. Az államkötvények és a dollárban denominált állami vállalatok kötvényeinek árazása közötti spread máris 2-3 bázisponttal tágult. A leminősítés a lehető legrosszabbkor jött, hiszen a kínai vezetés a bankrendszer stabilizálását és az állami vállalatok átstrukturálását tervezi. A Moody’s lépésének időzítése más szempontból is érdekes, Kína ugyanis nemrég tett ígéretet az Egyesült Államoknak arra, hogy beengedi kötvénypiacára az amerikai hitelminősítőket.
Mindenkit meglepett a Moody’s
Forrás: AFP
Ez Peking részéről amolyan válasz Donald Trump amerikai elnök azon vádjára, amely szerint a távol-keleti ország nem játszik tisztességesen a piacon, ráadásul akadályokat gördít az országban befektetni szándékozó vállalatok elé. A kínai kötvénypiacot helyi hitelminősítők követik, 2016 végén a vállalatok több mint felének AAA, azaz a legmagasabb adósbesorolása volt, amit a külföldi befektetők némi szkepticizmussal szemléltek. Kínában 67 ezermilliárd renminbi (9,7 ezermilliárd dollár) értékű vállalati kötvény van a piacon, ami a világ harmadik helyére pozicionálja az országot az Egyesült Államok és Japán után.
Ehhez képest a külföldiek kezében március végén mindössze 830 milliárd renminbi értékű adósságpapír volt, 22 milliárddal kevesebb, mint az előző három hónapban. A legnagyobb kibocsátók a piacon az állami vállalatok, ehhez köze lehet annak is, hogy a lakosság előszeretettel vásárolja ezeket a papírokat, mivel arra spekulálnak, hogy baj esetén az állam kisegíti cégeit, és megakadályozza a kötvények bedőlését. A kínai hatóságok nemrég jelentették be a Bond Connect piac indulását, amely külföldieknek is lehetővé teszi, hogy a belső, úgynevezett onshore piacról is vásárolhassanak kötvényeket hongkongi brókereken keresztül. A külföldi hitelminősítők megjelenése előreláthatólag vonzza majd a befektetőket is, ám sokan számítanak arra, hogy a politikai érdekektől mentes elemzések nyomán a feje tetejére áll majd a kötvénypiac, a korábbi adósbesorolások romlanak, és ez végső soron megdrágítja a cégeknek a finanszírozást.
