Egyre többen találják meg a helyüket a munkaerőpiacon
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 521 ezer fő, míg a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer fő volt idén július és szeptember között – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Horváth András, a Takarékbank vezetője szerint ezzel a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik foglalkoztatás további bővülésének korlátjába.
VG
2019.10.29, 09:00
Megosztom a cikket
A foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 521 ezer fő volt, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 49 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 14 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 29 ezerrel csökkent idén július és szeptember között az egy évvel korábbi adatokhoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A foglalkoztatottak közül 4 millió 443 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,7 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett.
A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 17 ezer fővel, 2 millió 439 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 77,4 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 3 ezer főn stagnált, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,1 százalékra változott.
Fotó: Mészáros János
A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 295 ezer, a foglalkoztatási ráta 29,2 volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel, 3 millió 450 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,4 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 698 ezer főt tett ki, a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 56,9 százalékra emelkedett.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2, a nőknél 67,8 százalék.
Fotó: KSH
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban alig változott. Budapestet jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt, de a legjelentősebben, 2,2 százalékponttal, 72,1 százalékra Pest régióban növekedett az értéke. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,7 százalék.
A KSH által vizsgált időszakban a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, a munkanélküliek száma 85 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt.
A nők esetében a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 38 ezer, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalék volt. A munkanélküliek közel negyede ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent.
Fotó: KSH
A munkanélküliség átlagos időtartama 12,4 hónap volt, a munkanélküliek 34,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, valamint 1,9 százalékos értékekkel. A legmagasabb, 6,6 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A régiók többségében a munkanélküliség stagnált, vagy kismértékben csökkent, a legnagyobb változás Budapesten volt, ahol a ráta értéke 1,4 százalékponttal, 2,1 százalékra mérséklődött.
Elemző: már csak a képzetlenek maradtak szabadon
Láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, habár a foglalkoztatási ráta még további hozzávetőlegesen 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. „Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság” – reagált a KSH adataira Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.
Az ok e jelenség mögött – a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett –, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai piacon.
Fotó: MTI / Komka Péter
Horváth András szerint szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés. A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából. „A foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna az átmenetileg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása” – fűzte hozzá az elemző.
Az atipikus foglalkoztatásban van a jövő
„Régóta jó mutatókat produkál a munkaerőpiac, de ma már egyre kisebb a tér a javulásra a munkanélküliségi ráta esetében vagy a foglalkoztatottak számát tekintve” – írta kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. A munkaerő-tartalékot alkotók száma csökkent: az első félévben már csak 301 ezren tartoztak ebbe a körbe, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A csökkenő munkaerő-tartalék egyenetlenül oszlik el az országban a KSH-adatok szerint:
a nyugat-dunántúli régióban 100 nem dolgozóra vetítve a tartalék 6 fő, míg az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon 14-16 fő.
Emellett az is nehezíti a helyzetet, hogy viszonylag sokan vannak, akik tartósan munkanélküliek: 34,1 százalékos az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek aránya. Németh Dávid szerint szerkezeti változásra van szükség, hogy a munkaerőpiac jobban ki tudja szolgálni az igényeket. „Fontos lenne például a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkát ösztönözni” – közölte a szakértő.
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.