Válságban a vidéki fesztiválok: miért bírja a Campus, amit a VOLT és a Sound nem?
A budapesti régió gazdasági ereje, a Budapest Park fesztivál feelingje és a fővárosi rendezvényeken elérhető nagy nevek óriási konkurenciát jelentenek a vidéki fesztiválok számára. Az elmúlt év három legnagyobb koncertje például szakértői becslések szerint 7-8 milliárd forintot „szedett ki” az erre fordítható háztartási büdzséből. A nagy dilemma: olcsó belépővel nem jön ki a fesztiválmatek, a drágát meg a piac nem hajlandó megfizetni.
Ezt a logikát látszik alátámasztani az is, hogy az olyan nagy vidéki fesztiválokat, mint a Balaton Sound és a VOLT, úgy tűnik, idén nélkülöznünk kell. A debreceni Campus azonban továbbra is tartja magát, ami Miklósvölgyi Péter szerint az átgondolt árstartégiának és az erős szponzori háttérnek köszönhető. A kettő pedig úgy aránylik egymáshoz, hogy
a főszponzor és egy két nagyobb szponzor kiesése akkor is gazdasági bukást vetít előre, ha a részvétel nagyon magas.
Ezt pedig egy profi fesztiválszervező semmiképpen nem fogja megkockáztatni.
„Bizonytalanság mindig van – annál is inkább, mivel a főszponzor az építőiparban érdekelt –, de jelenleg az MBH által képviselt banki szponzoráció, a nagy gyárak, a város és a Debreceni Egyetem támogatói jelenléte stabil hátteret látszik biztosítani számunkra – mondja Miklósvölgyi Péter. – Egy nagyobb szponzor kiesése esetén azonban elgondolkodnánk, kettőnél megremegnénk, háromnál pedig egyértelműen úgy döntenénk, hogy nem rendezzük meg a Campust” – teszi hozzá. A szponzorok elmaradásával kieső összeg sem jegybevételből, sem vendéglátásból nem pótolható, még egy verőfényes napokból álló, magas részvételű rendezvény esetében sem.
Összességében a főszervező szerint a Campus fesztivál sikere elsősorban annak köszönhető, hogy ez egy igazi közösségi kulturális érték, egy igazi összefogás eredménye. Debrecen városa anyagilag és a fesztiválterület biztosításával is támogatja a rendezvényt, és a Debreceni Egyetem is külön helyszínen mutatja be széleskörű tevékenységét. A piaci partnerek mellett erre is elengedhetetlen szüksége van a rendezvénynek.
Idén is a karácsonyi szezonra gyúrtak
- Mivel a piac fizetési hajlandósága erősen korlátos, az áremelésekkel nagyon csínján bánnak a Campus szervezői.
- A jegyfordulóig, vagyis június 30-ig nem is kockáztattak ilyet: csakúgy, mint két éve, most is 37 ezer forintért árulták a bérleteket.
- Ennek az elővételi időszaknak csúcspontja hagyományosan a karácsony – ahogyan Miklósvölgyi Péter mondja, minden évben erre gyúrnak –, és nem is eredménytelenül, mert
- az elővételi eladások mintegy 70-80 százaléka ilyenkor történik.
- Ennek oka, hogy a Campus-bérlet szívesen vett ajándék a vérbeli fesztiválozó korosztály – vagyis a 16–25 évesek – körében, mert pénzértéke van, a szülők, nagyszülők pedig szívesen választják ezt a megoldást, mert elegánsabb, mintha simán csak pénzt helyeznének el egy borítékban.
A fesztiválok a lustákból élnek
Azért az áremelést nem minden fesztiválozó ússza meg. Július 1-jétől ugyanis, már csak 58 ezer forintért lehet a rendezvény teljes időtartamára szóló bérlethez jutni, ami mintegy 20 százalékos áremelés a tavalyihoz képest, de ez az ár még mindig baráti a más magyarországi fesztiválon alkalmazott, jócskán százezer forint feletti bérletárhoz képest.
A Campus közel negyvenféle jegyárral dolgozik:
van hétvégi jegy, sátorjegy, napi jegy, sőt még szomszédjegy is. Az utóbbival a zajterhelést esetleg nehezményező közelben lakóknak szeretnének a kedvében járni. A szomszédpartnerjegy pedig a közeli hoteleket célozza. Ők egyébként szintén tisztességesen profitálnak a Campusból, szállóvendégeik túlnyomó többsége ma már a fesztiválozók köréből kerül ki.
A belépőknél alkalmazott árstratégia leglényegibb eleme a Campus Fesztivál esetében is az elővételi kedvezményes árak és a rendezvényhez közelebbi napokon alkalmazott árak közötti különbségben keresendő. Ezt Miklósvölgyi Péter sommásan úgy fogalmazza meg, hogy
az egész szórakoztatóipar a lustákból él, sőt egyre inkább ezekből fog élni.
A fesztiválozók fizetési hajlandósága nagyban függ az anyagi lehetőségeiktől. Ez megmutatkozik a vásárlói viselkedésükben is, hiszen akinek oda kell figyelnie a kiadásaira, az megveszi a bérletet az elővételi időszakban, akinek pedig kevésbé számít, mennyit ad ki érte, az csak az utolsó pillanatban vásárol.
Megfizethetőség minden szinten
A kispénzűekre is gondoló árképzés a Campus vendéglátását is jellemzi. Hasonlóan a korábbiakhoz, a július 16–20. között megrendezésre kerülő idei Campuson is lesz ugyanis egy stand, ahol az olcsóság a trendi, ami azt jelenti, hogy
- a fesztivál egész ideje alatt 790 forintért adnak egy korsó sört, és ugyancsak egy helyen lángost is lehet ezért az összegért vásárolni.
- Összehasonlításképpen: a Balatonnál egy sima hétköznap a lángos 3-5 ezer, egy korsó sör 1500-4000 forint. Természetesen más standoknál az árak is mások, de a sima lágersör átlagára a fesztivál teljes területén 1100 forintos árcentrum körül mozog, ami szintén nem mondható drágának. A rendezvény egyébként teljesen készpénzmentes, a vendéglátás bevétele is közvetlenül a fesztiválbüdzsébe folyik be.
HR-szempontok előtérben
Miklósvölgyi Péter szerint, bármily meglepő, az olyan nagy gyárak, mint a BMW vagy a CATL, hasonló okból – vagyis HR-megfontolásokból – vannak jelen a Campuson, mint a Lidl. Ebben a ráció pedig az, hogy
a potenciális munkaadók olyan potenciális munkavállalók előtt mutatkozhatnak meg, akiket más módon esetleg nehezebben tudnának hasonló hatékonysággal elérni.
A fesztiválozó fiatalok tekintélyes hányada ugyanis az ország más tájairól érkezik, de nem teljesen idegenként, hanem barátok, rokonok meghívására, ami potenciális előnynek tekinthető. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az emberek sokkal szívesebben vállalnak munkát a lakóhelyüktől távol akkor, ha olyan közegbe érkeznek, ahol ismerősöktől tudnak információt szerezni a munkalehetőségekről és a gyakran meglepően vonzó fizetésekről.
