Mérleg: k+f források a jövőért

A vállalati kutatás-fejlesztési ráfordítások ellenálltak a globális recessziónak, ez annak a jele, hogy a legnagyobb céges befektetők kiemelten fontosnak tartják ezt a tevékenységet, s bizonyos mértékig a válságból való kiútként tekintenek rá. Jó hír az is, hogy az európai vállalatok kisebb mértékben csökkentették az elmúlt évben a k+f-fel összefüggő beruházásaikat, mint az amerikai cégek. Ugyanakkor az már kevésbé kedvező, hogy Európa lemaradása még így is jelentős. Többek között ez derül ki az Európai Bizottság 2010-es ipari k+f beruházási eredménytáblázatának tanulmányozásából.

Az adatbázisba bekerült 1400 globális vezető vállalat összesen 402,2 milliárd eurót fordított 2009-ben k+f projektekre, ez 1,9 százalékkal elmarad az előző évi összegtől. Ezzel egy négyéves pozitív trend szakadt meg, amikor évi 5 százalék körüli volt a növekedés az előző esztendőhöz képest. Ennek ellenére a viszonylag csekély mértékű visszaesés azt mutatja, hogy a vállalatok számára prioritás a k+f, hiszen a nettó értékesítésük, illetve nyereségük ennél jóval nagyobb mértékben csökkent: 10,1, illetve 21 százalékkal 2008-hoz képest. Ráadásul a 2009-es befektetésekről zömmel 2008 utolsó hónapjaiban, azaz a globális válság csúcsán határoztak a cégek menedzsmentjei.

Az EU vezető vállalkozásainak k+f beruházásai ugyan 2,6 százalékkal mérséklődtek, ám az Egyesült Államok vezető cégei majdnem a duplájával, 5,1 százalékkal fogták vissza az ilyen kiadásaikat. A japán cégek fenntartották a korábbi beruházási szintet. Az Ázsia más országaiban – Kínában, Indiában, Hongkongban, Dél-Koreában és Tajvanon – működő vállalatoknál pedig folytatódott a korábbi években tapasztalt erőteljes k+f növekedés.

A világon immár két egymást követő évben is a japán autógyártó vállalat, a Toyota fordította a legnagyobb összeget k+f beruházásokra (6,8 milliárd euró). Az első tíz közé összesen három uniós vállalat került be: a Volkswagen, amely a legnagyobb európai székhelyű k+f invesztor (5,8 milliárd euró), valamint a Nokia és a Sanofi-Aventis. Az első 50 között 16 uniós, 19 egyesült államokbeli és 12 japán vállalatot találunk.

A válság ellenére a k+f beruházások ágazati összetétele világszerte nagyjából azonos maradt. Az amerikai vállalatok esetében a magas intenzitású szektorok – mint a gyógyszeripar vagy a számítástechnikai szolgáltatások – adják a teljes k+f beruházás több mint kétharmadát. Ezzel szemben az európai és a japán vállalkozások ebből a szempontból a közepesen magas intenzitású ágazatokban (autógyártás vagy elektronika) az uralkodók, míg a k+f terén magas intenzitású ágazatok a teljes kutatás-fejlesztési beruházás csupán mintegy harmadát teszik ki.

A jelentésből az is kiderül, hogy az európai vállalatok k+f eredményei gyengék a kulcsfontosságú high-tech ágazatokban. Az eredménytáblázatban szereplő amerikai vállalatok uniós vetélytársaikhoz képest például ötször annyit ruháztak be a félvezetőkkel, négyszer annyit a szoftverekkel és nyolcszor annyit a biotechnológiával kapcsolatos kutatás-fejlesztésbe, mint az európaiak.

Vesztesek és nyertesek

Az uniós k+f növekedési arányok a tagállamok eltérő ágazati öszszetételénél fogva különböznek az egyes tagállamokban. A legnagyobb visszaesések némelyikét olyan vállalkozások szenvedték el, amelyeknek székhelye nagy gépjárműiparral rendelkező országokban, például Németországban (–3,2 százalék) vagy Franciaországban (–4,5) van.

Azokat az országokat is súlyosan érintette a válság, ahol az informatikai hardverek jelentős iparágat képviselnek a hazai vállalkozások között. Idetartozik például Finnország (–6 százalék) és Svédország (–6,6).

Spanyolország legjelentősebb k+f invesztorai viszont 15,4 százalékkal növelték beruházásaikat. Ez az olyan óriási cégek, mint a Telefónica (16 százalék) és az Acciona (29) projektjeinek és az olyan globális vállalatoknak volt köszönhető, mint a Banco Santander (18 százalék). NVZs

A Richter Gedeon a 196. helyen áll. Tavaly 87,21 millió eurót költött kutatás-fejlesztésre, 28,1 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Ezzel egy időben a nettó értékesítése 988 millió euró, a k+f ráfordítások/nettó eladások rátája 8,8 százalék volt 2009-ben, miközben a működési nyeresége a nettó értékesítés 18,5 százalékát tette ki.

Az Egis a 329. a rangsorban. Tavaly 39,17 millió eurónyit fordított k+f-re, 11,3 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Nettó értékesítése 427 millió euró volt, a k+f ráfordítások/nettó eladások rátája elérte a 9,2 százalékot, a működési nyeresége pedig a nettó értékesítés 12,7 százaléka volt.

Emellett számos olyan vállalat szerepel a listán, amely Magyarországon is folytat k+f tevékenységet.

A Richter Gedeon a 196. helyen áll. Tavaly 87,21 millió eurót költött kutatás-fejlesztésre, 28,1 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Ezzel egy időben a nettó értékesítése 988 millió euró, a k+f ráfordítások/nettó eladások rátája 8,8 százalék volt 2009-ben, miközben a működési nyeresége a nettó értékesítés 18,5 százalékát tette ki.

Az Egis a 329. a rangsorban. Tavaly 39,17 millió eurónyit fordított k+f-re, 11,3 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Nettó értékesítése 427 millió euró volt, a k+f ráfordítások/nettó eladások rátája elérte a 9,2 százalékot, a működési nyeresége pedig a nettó értékesítés 12,7 százaléka volt.

Emellett számos olyan vállalat szerepel a listán, amely Magyarországon is folytat k+f tevékenységet.-->