Történelmi rekordon a kivándorlás

Gazdaság | Gazdaságpolitika
Soha nem volt még olyan sok külföldön egy éven belül munkát vállaló magyar, mint tavaly év végén. Elsősorban a magasabb jövedelem miatt mennek nyugati országokba az emberek, de ha már ott vannak, akkor egyelőre nem is nagyon jönnek vissza

„Miért nem csinálom ugyanezt 4X ennyiért KÜLFÖLDÖN?!” – hirdeti az EuWork munkaközvetítő óriásplakátja, amelyen egy felszolgáló látható munka közben. Ezen a kérdésen egyre többen gondolkoznak el, és sokak útnak is indulnak. Az adatok is azt támasztják alá, hogy mind több magyar keres munkát Nyugat-Európában. A tavalyi év utolsó három hónapjában már 111 ezer magyar dolgozott egy éven belül külföldön, ami történelmi rekordnak számít. Az elmúlt két évben 90 és 100 ezer körül, 2010-ben és 2011-ben pedig csak 50-60 ezer között ingadozott a létszámuk a KSH szerint.


„Az utóbbi négy évben folyamatos igény látszik a külföldi munkára, rengetegen jelentkeznek hozzánk, de sokan nem beszélnek nyelveket” – mondta a Világgazdaságnak Tanay Marcell, az EuWork ügyvezetője. „Legnagyobb létszámban a fiatal felnőttek, a 25 és 34 év közöttiek jelentkeznek, mert ez a korosztály a legmobilisabb. Az összes korosztályból vannak érdeklődők, az emberek 5-6 százaléka 50 év felett dönt úgy, hogy kimegy külföldre” – emelte ki a szakértő. „Ennek általában az az oka, hogy amikor felnőnek a gyerekeik, akkor újra szabaddá válnak. Az egész családdal viszont nehéz kiköltözni külföldre” – tette hozzá.
Az embereket a jobb megélhetés viszi külföldre.


„Mindenkinek a több pénz a legfontosabb motivációja, mert nyugaton magasabbak a fizetések. Sokan úgy jelentkeznek hozzánk, hogy van munkájuk, de nem elégedettek a fizetésükkel, és nem tudnak előrelépni” – fejtette ki Tanay Marcell.


A legtöbben egy-két év külföldi munkavállalásban gondolkodnak. Van, aki lakásra, autóra, családalapításra gyűjt, de tapasztalatszerzés miatt vagy nyelvet tanulni is mennek külföldre. Az egy-két évet azonban nagyon sokan meghosszabbítják. „Más kelet-európai országokból többen mennek ki, mint Magyarországról, ami viszont speciális, hogy a magyarok nem is igazán jönnek haza. Két év alatt beilleszkednek, el tudnak helyezkedni a szakmájukban, kiépül a szociális hálójuk, és az itthon maradt barátok, családtagok is azt mondják, hogy ne jöjjenek haza” – fejtette ki Tanay Marcell.


„Leginkább a humán területeken végzettek mennek külföldre, akik nem tudnak itthon elhelyezkedni, vagy kevés pénzt keresnek” – mondta az EuWork ügyvezetője. „Sokan mennek ki az egészségügyből, mert ezen a területen a legnagyobb a fizetési különbség Magyarország és a nyugati országok között. Az egészségügyben hétszer annyit lehet keresni, mint nálunk, miközben a legtöbb területen négyszeres a különbség” – mutatott rá Tanay.


Az informatikusok és a mérnökök elvándorlása most nem annyira jellemző, mert itthon is jól keresnek. Egyébként a szakmunkások, az érettségizettek és a diplomások is egyaránt érdeklődnek a külföldi munka iránt – foglalta össze a szakértő. Továbbra is Nagy-Britannia, Ausztria és Németország a legfontosabb célország.


Miután számos ágazatból vándorolnak el az emberek, így itthon kevesebb szakképzett munkaerő marad. Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: folyamatosan növekszik a külföldi telephelyen dolgozó foglalkoztatottak száma. Az orvosok, a mérnökök és az IT-szakemberek elvándorlása már évek óta megfigyelhető, mostanában azonban már több szakmunkánál is szakemberhiány alakult ki. „A gépipari szakmunkák területén, ahol a Magyarországra települt autógyárak fejlesztik a kapacitásaikat, igen nehéz megfelelőn képzett, nyelvet is beszélő munkatársat találni” – vélekedett Fehér Tamás. Szerinte már olyan területeken is munkaerőhiány kezd kialakulni, mint a targoncás vagy éppen a hentes.

Keresettek a szakmunkások

Aki csak magyar oldalakon kutatna külföldi munkák után, annak csalódnia kell, mert a külföldi cégek leginkább a fogadó országban hirdetnek. Ennek ellenére 2013-ról 2014-re jelentősen, 18 százalékkal nőtt a külföldre szóló állások száma a Profession.hu állásportál rendszerében. Ezen a weboldalon leginkább fizikai munkásokat, segédmunkásokat és szakmunkásokat kerestek a külföldi munkaadók. Szívesen vesznek fel informatikusokat is: az IT-fejlesztők és programozók a második legkeresettebbek, ezt követik a kereskedelmi és értékesítési munkák. A gyártási, termelés szakértőket és mérnököket is szívesen látják külföldön.


Tizenhárom klubot fizetésképtelenség fenyeget a Bundesligában

Hét klubbal szemben május végén csődeljárás indulhat, amennyiben addig sem indul újra a labdarúgóélet Németországban.

Több mint hat és félmillió amerikai vár segítségre

Soha nem látott szintre nőtt a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány alatt.

2,9 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak

Magyarország EDP-jelentése 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 67,4 százalékos államadóssággal számol 2020-ra.

Munkahelymegtartó bértámogatást szorgalmaz az MKIK

Az MKIK ágazati szintű munkacsoportokat állított fel a kereskedelem, logisztika, élelmiszergazdaság, ipar, turizmus és pénzügy területén.
Világgazdaság Piactér