Az epertől az operafesztiválig

KKV | Nemzeti Fejlesztési Terv
Az információs, illetve a tudásalapú társadalom meghonosítása, a hagyományos iparágak újraélesztése, a munkahelyteremtés és a környezetvédelem egyaránt a kiemelt célok között szerepelt a finn nemzeti fejlesztési terv megvalósítása során. Az uniós pénzalapokat 1995-ös csatlakozása óta igen jó hatásfokkal kihasználó ország egyik legfőbb tapasztalata az, hogy sokszor egyetlen projektbe is össze lehet sűríteni ezeket az igen különböző célokat - sőt talán éppen ezek a projektek azok, amelyek a legsikeresebbé válnak.

Szép példája ennek a közép-savó-i eper know-how központ létrehozása Suonenjoki kisvárosában. A Helsinkitől 500 kilométerre északra lévő, alig nyolcezer lakosú kisváros Közép-Savóban, egy hagyományos epertermesztő terület közepén terül el, ám az epertermesztés a hagyományos módszerek mellett a nyolcvanas-kilencvenes évekre egyre többet vesztett versenyképességéből. Ennek a folyamatnak a megfordítását tűzte célul az 1,619 millió finn márkás (mai áron mintegy 65 millió forintos) EU-támogatással, 6,298 millió márka összköltséggel megvalósított kereskedelemfejlesztési projekt, amely a know-how központ megvalósítása mellett új gyümölcsfajták és feldolgozott termékek kifejlesztését, a termesztők oktatását és egyfajta integrált, “a termelőtől a fogyasztóig” húzódó termelői-feldolgozói-értékesítői lánc kiépítését foglalta magában. A projekt a szó minden értelmében gyümölcsözőnek bizonyult: az egyik helyi cég által előállított lekvárkeveréket Finnországban 1999-ben az év élelmiszerének választották, de ami ennél is fontosabb: 80 új munkahelyet sikerült létrehozni (és több százat megőrizni) a korábban már hanyatlásnak indult ágazatban.

Hasonló sikerekkel büszkélkedhet az Építési Piac névre keresztelt, használt építőanyagokat felújító és forgalmazó hálózat is a legkeletebbre fekvő finn megyeszékhelyen, az 50 ezer lakosú Joensuu városában. Ez a kezdeményezés a város állástalanná vált építőipari szakmunkásainak úgy talált állást, hogy önfoglalkoztatáshoz közelítő alkalmazási sémák elterjesztésével igyekezett feléleszteni bennük a vállalkozói kedvet, továbbképzést ajánlott és anyagi segítséget is nyújtott a cégalapításhoz. Ebből nőtt ki az Építési Piac, amely ügyfeleinek épületbontási szolgáltatásokat végez, tanácsadással foglalkozik az építőanyagok újbóli hasznosítása révén elérhető költségcsökkentés témájában, fő tevékenységként pedig vásárol, feljavít, majd elad bontásból származó különféle építőanyagokat. Mint kiderült, van kereslet minderre, s az EU Urban programjából kapott 4,048 millió eurós támogatásnak köszönhetően mára nem kevesebb mint nyolc cégnek sikerült megkapaszkodnia ebben az atipikus új szektorban.

Nem volt tipikusnak mondható a vidéki operafesztiválok rendezése sem 1912-ben, amikor egy nemzetközi hírű finn énekes – miután összeveszett a helsinki operaház vezetésével – megszervezte az első opera-előadást a kelet-finnországi Savonlinnában, a város középkori várának romjainál. Azóta a minden év júniusában megrendezett fesztivál igen rangos, túlzás nélkül világhírű eseménysorozattá nőtte ki magát, s a turizmus a város egyre fontosabb bevételi forrásává vált. Erre alapozva egy 550 ezer eurós EU-projekt keretében idegenforgalmi tudományos információs szolgálat kezdte meg működését már 1995-ben, azaz a finn csatlakozás évében (ami egyúttal az uniós források gyors felhasználásának is jó példája). A szolgálat tudományos publikációkat gyűjt az idegenforgalom témakörében, felhasználói iránymutatást ad, oktatást végez, megkeresésekre, illetve kérdésekre válaszol a turizmus tárgyában, és könyvtárközi kölcsönzési hálózatot is működtet.

A turizmus volt az egyik kulcsszó a nyugat-finnországi Liminka-öböl páratlan madárvilágának megmentését célzó, 12,65 millió finn márkás (mai áron kb. 530 millió forintos) projekt esetében is. A Liminka-öböl Természetvédelmi Központ megalapítása nemcsak a madarakat védte meg a kipusztulástól, de a környezet rendezése, egy régi kikötő felújítása, a védelem alá vont földterület korábbi mezőgazdasági használóinak kártalanítása és az idegenforgalmi infrastruktúra javítása révén egyre népszerűbb turistacélponttá is tette a területet.

Egyre több lehetőséghez jutnak a kkv-k

A garancia a vállalkozásoknak azért jó, mert a fedezetpótlás segíti a hitelhez jutást, és alacsonyabb kamatszintet is biztosíthat számukra – mondta Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója a Világgazdaság konferenciáján.

Tisztul a piac és egyre több a növekedési lehetőség

A hazai pénzügyi infrastruktúra nem csak magyar viszonylatban jó, hanem nemzetközi szinten is – hangzott el többek között a Világgazdaság konferenciáján.
Világgazdaság Piactér