A gazdasági társaság megszűntté nyilvánítása a legsúlyosabb cégbírósági törvényességi felügyeleti intézkedés. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság egyéb fellépése nem vezetett eredményre – hívta fel a figyelmet egy törzstőke-felemelési ügy kapcsán a Legfelsőbb Bíróság. Az érintett kft. 2000 nyarán egy taggyűlési jegyzőkönyv benyújtásával tudatta a cégbírósággal, hogy törzstőkéjét hárommillió forintra emelte, és az erre vonatkozó változásbejegyzési kérelmét utóbb küldi meg. A cégbíróság végzésében 20 napot szabott a kérelem benyújtására. Mivel a határidő eredménytelenül telt el, a bíróság a kft.-t a további működéstől eltiltotta, egyúttal megszűntnek nyilvánította, és a kijelölte a végelszámolót.
A cég ezúttal nem maradt adós a válasszal: fellebbezésében arra hivatkozott, hogy jogban való járatlansága miatt nem tett eleget a bírósági felhívásnak. Kérte, hogy a végzést helyezzék hatályon kívül. Kérelmét a Legfelsőbb Bíróság (LB) alaposnak találta, ám nem a kft., sokkal inkább a cégbíróság jogban való járatlansága, a szabályok helytelen alkalmazása okán.
Megállapította, hogy a cégnek 2000. június 16-ig fel kellett volna emelnie törzstőkéjét hárommillió forintra. A kft. által beküldött taggyűlési jegyzőkönyvi határozatok azonban önmagukban nem igazolják, hogy ennek eleget tett. További okiratokat és változásbejegyzési kérelmet viszont nem terjesztett elő, bár ezek szükségességével jogi képviselője – az adatok szerint – tisztában volt. Kétségtelen, a cég mulasztott, de ezt nem jogi járatlansága okozta.
Az elsőfokú bíróság hibát követett el, mert helytelenül alkalmazta a cégtörvény idevágó passzusait. Nem élhetett volna ugyanis a legsúlyosabb törvényességi felügyeleti intézkedéssel. Csak abban az esetben nyilváníthatta volna megszűntnek a társaságot, ha egyéb intézkedései nem vezettek eredményre. Így például – a törvény alapján, az eset súlyától függően – pénzbírsággal, a cég vezető testületének összehívásával, esetleg a kft. működésének ideiglenes felfüggesztésével kellett volna legalább két ízben próbálkoznia a megszüntető végzés meghozatala előtt. Mivel nem így tett, az LB új – a törvény szerinti – eljárásra és új határozathozatalra utasította.
