Kiemelt helyet foglal el a nemzeti fejlesztési terven belül a három szaktárca - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, az Oktatási, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium - közreműködésével elkészült humánerőforrás-fejlesztési operatív program. Bizonyítja ezt az is, hogy az nft egészének végrehajtására szánt strukturális támogatás 28 százalékát az ebben a programban meghatározott célokra költik. A nemzeti hozzájárulással együtt 2004 és 2006 között 320 milliárd forint jutna az emberierőforrás-fejlesztésre.
A feladatok között szerepel a foglalkoztatottak számának növelése, a munkanélküliség csökkentése, illetve megelőzése, az állástalanok visszasegítése a munkaerőpiacra. Hangsúlyt kapna a tartósan állástalanok átképzése, valamint a fiatalok munkanélkülivé válásának megelőzése. A program keretében a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - fogyatékkal élők, romák - munkába állását is támogatnák, csakúgy, mint a munkavállalók egész életen át tartó tanulását. Ez utóbbi pont azért is nagyon fontos, mert a folyamatos tanulással lehetővé válik a viszonylag zökkenőmentes szakmaváltás. A magyar munkavállalók nagy része ehhez még nincs hozzászokva, de a munkaerőpiac változásai rákényszerítik őket a szemléletváltásra. Míg Magyarország egyes térségeiben, illetve néhány szakmában a munkanélküliség, addig másutt a munkaerő hiánya okoz gondot. Ezt a problémát orvosolhatná tehát az egész életen át tartó tanulás. A hazai képzési rendszer azonban most még nem biztosítja kielégítően azoknak a készségeknek és képességeknek az elsajátítását, melyekre az egész életen át tartó tanulás alapozható. Így hiányosságok tapasztalhatók például a szociális és életviteli kompetenciák elsajátításában, az aktív tanulási és kommunikációs készségek átadásában, valamint a környezet- és egészségtudatosság szemléletmódjának kialakításában - olvasható a programban.
A tavalyi év utolsó hónapjaiban a szociális partnerek megvitatták az operatív program főbb kérdéseit. A munkaadói érdekképviseletek ismét hangot adtak a véleményüknek, hogy a gazdaság igényei és a hazai képzési rendszer nincs összhangban. Javaslatuk szerint a munkaügyi kormányzatnak a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítania a vállalati szakképzés támogatására, ehhez azonban első lépésben a gazdasági ösztönzőket kellene kiépítenie. A munkaadók a munkanélküliség megelőzése és kezelése érdekében a programban szerepeltetnék az önfoglalkoztató vállalkozások munkaerőpiacra történő visszavezetését. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) szerint a piaci versenyben vesztes vállalkozók részére pedig meg kellene nyitni a munkanélküli-ellátó rendszert. Emellett szorgalmazzák annak bevezetését, hogy a kis- és középvállalkozások egy meghatározott társadalmi rétegből választott - például 40 év feletti - alkalmazottak foglalkoztatásához kapjanak támogatást.
A munkavállalói érdekképviseletek javasolták, hogy a humánerőforrás-fejlesztési operatív program foglalkozzon a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztésével, különös tekintettel a nők részmunkaidős foglalkoztatására. Ennek elősegítése érdekében a munkaadókat támogatásban kell részesíteni. Az élethoszszig tartó tanulással kapcsolatosan a szakszervezetek szorgalmazzák, hogy ne csak a munkanélküliek, hanem az alkalmazottak esetében is hozzá lehessen jutni a támogatáshoz. A mezőgazdaságban foglalkoztatottakkal kapcsolatosan jelezték, hogy ez a csoport többszörösen hátrányos helyzetben van, s a munkanélküliség itt folyamatosan nő. A programból egyébként hiányolták a foglalkoztatás-egészségüggyel és a munkavédelemmel összefüggő helyzetelemzést és feladatokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.