Kiemelt helyet foglal el a nemzeti fejlesztési terven belül a három szaktárca – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, az Oktatási, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium – közreműködésével elkészült humánerőforrás-fejlesztési operatív program. Bizonyítja ezt az is, hogy az nft egészének végrehajtására szánt strukturális támogatás 28 százalékát az ebben a programban meghatározott célokra költik. A nemzeti hozzájárulással együtt 2004 és 2006 között 320 milliárd forint jutna az emberierőforrás-fejlesztésre.
A feladatok között szerepel a foglalkoztatottak számának növelése, a munkanélküliség csökkentése, illetve megelőzése, az állástalanok visszasegítése a munkaerőpiacra. Hangsúlyt kapna a tartósan állástalanok átképzése, valamint a fiatalok munkanélkülivé válásának megelőzése. A program keretében a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – fogyatékkal élők, romák – munkába állását is támogatnák, csakúgy, mint a munkavállalók egész életen át tartó tanulását. Ez utóbbi pont azért is nagyon fontos, mert a folyamatos tanulással lehetővé válik a viszonylag zökkenőmentes szakmaváltás. A magyar munkavállalók nagy része ehhez még nincs hozzászokva, de a munkaerőpiac változásai rákényszerítik őket a szemléletváltásra. Míg Magyarország egyes térségeiben, illetve néhány szakmában a munkanélküliség, addig másutt a munkaerő hiánya okoz gondot. Ezt a problémát orvosolhatná tehát az egész életen át tartó tanulás. A hazai képzési rendszer azonban most még nem biztosítja kielégítően azoknak a készségeknek és képességeknek az elsajátítását, melyekre az egész életen át tartó tanulás alapozható. Így hiányosságok tapasztalhatók például a szociális és életviteli kompetenciák elsajátításában, az aktív tanulási és kommunikációs készségek átadásában, valamint a környezet- és egészségtudatosság szemléletmódjának kialakításában – olvasható a programban.
A tavalyi év utolsó hónapjaiban a szociális partnerek megvitatták az operatív program főbb kérdéseit. A munkaadói érdekképviseletek ismét hangot adtak a véleményüknek, hogy a gazdaság igényei és a hazai képzési rendszer nincs összhangban. Javaslatuk szerint a munkaügyi kormányzatnak a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítania a vállalati szakképzés támogatására, ehhez azonban első lépésben a gazdasági ösztönzőket kellene kiépítenie. A munkaadók a munkanélküliség megelőzése és kezelése érdekében a programban szerepeltetnék az önfoglalkoztató vállalkozások munkaerőpiacra történő visszavezetését. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) szerint a piaci versenyben vesztes vállalkozók részére pedig meg kellene nyitni a munkanélküli-ellátó rendszert. Emellett szorgalmazzák annak bevezetését, hogy a kis- és középvállalkozások egy meghatározott társadalmi rétegből választott – például 40 év feletti – alkalmazottak foglalkoztatásához kapjanak támogatást.
A munkavállalói érdekképviseletek javasolták, hogy a humánerőforrás-fejlesztési operatív program foglalkozzon a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztésével, különös tekintettel a nők részmunkaidős foglalkoztatására. Ennek elősegítése érdekében a munkaadókat támogatásban kell részesíteni. Az élethoszszig tartó tanulással kapcsolatosan a szakszervezetek szorgalmazzák, hogy ne csak a munkanélküliek, hanem az alkalmazottak esetében is hozzá lehessen jutni a támogatáshoz. A mezőgazdaságban foglalkoztatottakkal kapcsolatosan jelezték, hogy ez a csoport többszörösen hátrányos helyzetben van, s a munkanélküliség itt folyamatosan nő. A programból egyébként hiányolták a foglalkoztatás-egészségüggyel és a munkavédelemmel összefüggő helyzetelemzést és feladatokat.
