Szervezetfejlesztés a börtönökben

Nagy lehetőség a hazai büntetés-végrehajtás számára az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Államreform Operatív Programja (ÁROP) keretében, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) égisze alatt 83,4 millió forintos támogatással megvalósuló kiemelt projekt, mert elindítja a megújulás folyamatát. Mint dr. Tóth László vezérőrnagy, az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese emlékeztetett rá, a büntetés-végrehajtásban 1994 óta nem volt ilyen mértékű fejlesztés Magyarországon. Hosszú ideje az első lépés az idén nyáron indult ÁROP-1.2.1/B azonosító számú konstrukció az első lépés annak érdekében, hogy a magyar közigazgatásban és a társadalmi megítélésben megfelelő helyre kerüljön e terület.
A projekt a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP) tartozó intézetek szervezetfejlesztését szolgálja. A szervezetfejlesztési modell, amelyet hamarosan kidolgoznak, a hatékonyabb gazdálkodást, a feladatalapú gazdasági tervezést szolgálja a parancsnoksághoz tartozó 32 börtönben, ahol jelenleg 130 százalékos a telítettség, és 15 500 fő a fogvatartottak száma. „Például Zalaegerszegen 98 fogvatartottra 92 fős személyzet jut; biztos, hogy az államháztartás szempontjából nem megfelelő ez a helyzet” – jegyezte meg a BVOP illetékese. A projekt révén 20 százalékos költségcsökkentést terveznek az érintett intézményeknél, és a szervezetfejlesztés hatására általában is javulni fog a büntetés-végrehajtási intézetek működésének hatékonysága és a feladatellátás minősége. „Ma még nincs meg a feltétele annak, hogy bezárjunk börtönöket, de idővel, több fejlesztési lépcső megtétele után eljuthatunk odáig, hogy a hét régiónak megfelelő, korszerű büntetés-végrehajtási intézetek legyenek Magyarországon” – vázolta a kilátásokat Tóth László.
A mostani ÁROP-projekt megvalósítását helyzetfeltáró vizsgálattal (a szervezeti struktúra, a belső folyamatok és a gazdálkodás felmérésével és elemzésével) kezdték. Ennek eredményeire alapozva fogalmazódnak majd meg a javaslatok a szervezeti átalakítások végrehajtására. Közülük a projekt része a büntetés-végrehajtási intézetek működésének, ellátási láncának racionalizálása is, amelynek során az értékesítési-beszerzési tevékenységekre létrehoznak egy számviteli információs rendszert.
A racionalizálási munkát idővel a BVOP 12 gazdasági – 8 ipari és 4 mezőgazdasági – társaságára is kiterjesztenék. Január 1-jétől az európai normákkal összhangban immár törvényi úton lehetőség nyílik úgynevezett közüzemek létesítésére. Ezek az államháztartáson belül a belső ellátási láncban tudnak termelni a közbeszerzési törvény figyelmen kívül hagyásával. „Abban bízunk, hogy további lehetőségeket nyújt számunkra; alapvetően a 23 ezer fős rendőrség és saját 7 ezer fős állományunk belső ellátását vállalnák a létrejövő közüzemeink” – közölte a BVOP gazdasági és informatikai vezetője. Az ÁROP-projekten kívül jelenleg még két európai uniós támogatású projekten dolgoznak együtt az IRM, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a BVOP szakemberei. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében 1,3 milliárd forintos támogatásra pályáznak a büntetés-végrehajtás informatikai rendszerének teljes megújításához, amely a tervek szerint egy 2 milliárd forintos beruházás lesz.
A fogvatartottak reintegrációja szempontjából fontos a harmadik projektjük az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP) keretében, amely az oktatásra, kompetencia- és készségfejlesztésre, piacképes OKJ-s képzésekre teremt lehetőséget három régió – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld – 12 büntetés-végrehajtási intézetében. Jelenleg még az elítéltek 50-55 százaléka visszakerül a börtönbe. E helyzeten változtathat az imént említett, 250 millió forintos európai uniós támogatással megvalósuló TÁMOP-projekt, mert a társadalomba való viszszailleszkedést segíti a munkaerő-piaci igényekhez és a büntetés-végrehajtás sajátosságaihoz egyaránt illeszkedő, akkreditált szakképzésekkel és tréningekkel. VG