Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta a parlamenti összesítés szerint a képviselők 25 egyszerű kétharmados és három minősített többséget igénylő törvényt módosítottak vagy fogadtak el, s emellett az előbbiből mindössze nyolcat, az utóbbiból pedig kettőt utasítottak el. Az országgyűlési statisztikában tükröződő kép látszólag kedvező, ám tény, hogy konszenzus éppen a politikailag legjelentősebb ügyekben nincs.
Ilyen előzmények után ül tárgyalóasztalhoz február 8-án a Fidesz frakcióvezetőjének kezdeményezésére Szájer József és Nagy Sándor, hogy az integrációval kapcsolatos és a kétharmados többséget igénylő törvényalkotási feladatokat áttekintsék. A megbeszélést indokolttá teheti, hogy ebben a fél évben minden eddiginél több kétharmados, illetve a jogharmonizációval összefüggő jogszabályt akar korrigálni a kormány.
Az MSZP egyelőre nem nyilatkozik arról, mely törvények elfogadását támogatja, az azonban tény: a szocialisták a kabinet által javasolt 12, várhatóan kétharmados törvényt érintő módosítás közül egyelőre hármat élesen bírálnak. Ezek olyan ügyek, amelyek már korábban is politikai vitát váltottak ki, így a médiatörvény, az Alkotmánybíróság ügyrendjével kapcsolatos szabályozás és a vallásszabadságról szóló jogszabály. Az elmúlt két és fél évben ezeken túl nem sikerült konszenzusra jutni a parlamenti működés kérdésében sem, s visszatérő vitatémát jelentett az is, hogy a koalíciós többség feles törvényekkel kívánt megváltoztatni kétharmados jogszabályokat.
Korábban is megkapta ugyanakkor -- akár előzetes egyeztetés nélkül -- az ellenzék támogatását több, a NATO-tagságból adódó és az EU-csatlakozással összefüggő törvénymódosítás. A pártoknak emellett sikerült egyezségre jutni olyan belpolitikai ügyekben, mint az önkormányzati képviselők összeférhetetlensége, valamint a közjogi méltóságok javadalmazása.
Végig kell néznünk a kezdődő ülésszak törvényalkotási menetrendjében szereplő előterjesztések listáját, s annak alapján dönthetjük el, miről célszerű tárgyalnunk -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Szájer József. A Fidesz frakcióvezetője elsősorban a kétharmados támogatottságot igénylő jogszabályokat tartja egyeztetésre érdemesnek, de a jogharmonizációs kérdésekkel foglalkozó feles törvényeket is érinthetik a konzultációkon. A politikus "sajátos árukapcsolásnak" nevezte a szocialisták esetleges felvetését a médiakuratóriumok csonka elnökségeivel vagy a parlamenti munkarenddel kapcsolatban, de azt mondta, kész "meghallgatni" Nagy Sándor javaslatait. Szájer József azt állította: a frakcióvezetői szintű megbeszélések rendszeresítését javasolja majd partnerének.
Nagy Sándor a találkozó előtt nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit közölt: világossá kell tenni, hogy a Fidesz frakcióvezetője kíváncsi-e az MSZP véleményére a fontosabb kérdésekben is, vagy csak az általa lényegesnek tartott ügyekről kíván tárgyalni. Vastagh Pál képviselő -- aki korábban több, tavaszra várható kétharmados előterjesztést bírált -- a Világgazdaságnak elmondta: szűk egyeztetési platform lenne a kényszer-együttműködésből fakadó nézetegyeztetés.