Célkeresztben a kényszervállalkozók

Az érintett cégek nagy része nem döntötte még el, mit kezd kényszervállalkozóival. A munkaviszonyt megbízási szerződésekbe bujtató társaságok június 30-ig kaptak haladékot, hogy következmény nélkül munkaviszonnyá alakítsák vagy megszüntessék a bűnös jogviszonyt, és ezt július 30-ig be is jelentsék. Amelyik cég ezt nem teszi meg, ott a második félévtől szigorúan ellenőrző adóhatóság öt évre visszamenőleg behajthatja a megspórolt adókat és járulékokat, ráadásul tetemes adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat.

A Magyar Hírlapnak nyilatkozó munkajogász mindezek ellenére nem számít arra, hogy a cégek tömegesen alakítják majd át szerződéseiket a megszabott határidőig, legfeljebb azokat jelentik majd be, amelyek amúgy is lejárnának. Ezt azzal magyarázza, hogy a határidővel nem szűnik meg a színlelt szerződések tömegét létrehozó gazdasági kényszer, és komoly visszatartó erőt jelent az is, hogy a munkáltatóknak meg kell nevezniük azokat a vállalkozásokat, amellyel szerződésben álltak, vagyis nemcsak saját magukat, de kollégáikat is fel kell jelenteniük. A lapban megszólaló adószakember mindenesetre azt tanácsolja, hogy mindenki szüntesse meg a színlelt szerződéseket, áthidaló megoldásként pedig olyan projektcég létrehozását említi, amely a munkáltató helyett köt vállalkozói szerződéseket, és ha beüt a krach, nem találnak sok pénzt a számláján. Néhány társaság egyébként már lépett, és azt a furcsa megoldást választotta, hogy év elejétől június 30-ig dupla fizetést ad munkavállalóinak, azután év végéig semmit. (MH, 1., 11. old.)