Kultúra 2000: európai pénzek, magyar nyertesek

Magyarországi művészeti műhelyek, kulturális szervezetek is akadnak a Kultúra 2000 legutóbbi pályázati nyertesei között. Az esemény nemcsak azért érdemel figyelmet, mert az EU egyetlen átfogó kulturális pályázatáról van szó, és 20,5 millió eurót osztottak szét, hanem azért is, mert tagjelölt országként először pályázhattak magyarországi kulturális szervezetek. A 201 nyertes projekt között 19 olyan van, amelyben magyarok is részt vettek/vesznek, közösségi támogatásként pedig 3,1 millió euró támogatásban részesültek.

A pályázat fő célkitűzése, hogy közelebb hozza egymáshoz az Európai Unió jelenlegi és leendő tagállamait, egymás kultúrájának megismerésén keresztül növelje a népek egymás iránti toleranciáját. Ebből fakadóan minden benyújtott pályázatnál követelmény, hogy több (minimum három, hosszú távú projekteknél öt) ország intézményei, műhelyei közötti együttműködésekről legyen szó. Ugyanakkor a projektvezető tisztét csak egy már uniós tagország szervezete töltheti be. A pályázattal kapcsolatos információk áramlásáért Magyarországon a KultúrPont Iroda a felelős, amely összegyűjti a potenciális pályázókat, tájékoztatja őket a lehetőségekről, segítséget nyújt a tenderek elkészítésében.

Tőlük hallottak először a Kultúra 2000-ről a budapesti Honvéd Együttes vezetői is, de mint Szabóné Nagy Emília kulturális menedzser elmondta, a konkrét felkérést az olasz projektvezetőtől kapták. A Velence, Kelet Kapuja elnevezésű programsorozat 2003 tavaszától december elejéig tartott, s hat ország (Olasz-, Cseh-, Magyarország, Szlovénia, Románia és Ciprus) összesen tíz pályázója vett részt benne. A Honvéd Együttes a közösségi támogatásból kevesebb mint 10 százalékot kapott, azzal a feltétellel, hogy jelentős önrészt mutat fel.

További nehézséget jelentett, hogy a pénzt utófinanszírozás keretében kapják meg, s bár a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) vállalta, hogy pályázat keretében támogatja a nyertesek önrészét, még a pályázatok eredményét sem hirdették ki. Az együttes igazi nyeresége a nemzetközi kapcsolatok bővülése volt, de mint Surányi András, az együttes projektmenedzsere a Világgazdaságnak elmondta: nem voltak felkészülve arra a komoly szervezési, dokumentációs munkára, amit a pályázat megkívánt. A megoldást a külön menedzsment felállítása jelentené, de sokszor olyan kevés a megnyert pénz, hogy nem éri meg pluszemberek alkalmazását.

"Végre több évre előre tervezhetünk" - emelte ki a pályázat fő előnyét Novák János, a Kolibri Színház igazgatója. A Fénymadár - Művészet a kicsiknek nevű sorozat célja, hogy a legkisebb, 1-3 éves gyerekek részére hozzon létre művészeti előadásokat. A 2003 novemberétől három éven át tartó projekt az előadások szervezése mellett nagy hangsúlyt fektet a tapasztalatok cseréjére is. Az ilyen korú gyerekek figyelmét maximum 25 percig lehet lekötni, s itt inkább a mozgásé, a táncé és a zenéé a fő szerep, s fontos, hogy a gyerekek bekapcsolódhassanak az előadásba.

Az ilyen színháznak Norvégiában komoly hagyománya van, így a projektvezető tisztét az oslói egyetemi kollégium tölti be, ahol oktatják is a legkisebbeket megcélzó művészeti technikákat. A 2006 novemberében lezáruló programsorozat teljes költségvetése 1,37 millió euró, amiből 811 328 euró a Kultúra 2000-től kapott közösségi támogatás, a többi a résztvevők önrészéből áll össze. A legnagyobb önrész, az összköltségvetés 20 százaléka a norvég főszervezőké, a négy tagország - így a Kolibri Színház is - további 5-5 százalékot vállalt. A budapesti teátrum is az NKA-tól kívánja megpályázni az ehhez szükséges összeget, ám a támogatás elfogadásáról csak a jövő hónapban várható döntés. A koppenhágai és az oslói előkészületi megbeszélések költségeit az oslói egyetemi kollégium finanszírozta.