PPP-kézikönyv: az interneten már elérhető

A PPP, azaz a Public Private Partnership mint a köz- és magánszféra partnerségének speciális formája csaknem másfél éve jelent meg a közigazgatási fogalomtárban. A köz-, valamint a magánszféra olyan együttműködési típusát jelenti, amelyben a közfeladathoz kötődő tervezési, építési, működtetési és finanszírozási feladatokat az állam a megszokottnál nagyobb mértékben és komplexebb módon bízza a magánszektorra.

Az állam 20. században megnövekedett és némiképpen módosult szerepe előtérbe helyezte a közszolgáltatások hatékonyságának mint nemzeti versenyképességet erősítő tényező fontosságát. Miközben mennyiségben és minőségben is egyre növekszik az igény az állam szolgáltatásai iránt, a tartalékok, a "torta szeletei" végesek. Mindez a jóléti állam válságával jár, és a közösségi szolgáltatások rendszerének átalakulását, újragondolását teszi szükségessé. Világszerte keresik az olyan megoldásokat, amelyekkel a közfeladat ellátható úgy, hogy kíméli a költségvetést. A megfelelő pénzügyi konstrukciók alkalmazása esetén erre megoldást kínálhat a PPP, ugyanis így az össztársadalmi érdekből és kormányzati kezdeményezésre megvalósuló, de a privát szektor által finanszírozott projektek egyre inkább előtérbe kerülnek.

A Magyarországon eddig megkezdett PPP-projektek közül az alábbiakban ismeretünk néhányat.

Diákszálló. Eddig 12 felsőoktatási intézmény (a debreceni, a miskolci, a veszprémi, a szegedi egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Kaposvári Egyetem, a Budapesti Műszaki Főiskola, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola) dolgozott ki előterjesztést a diákszállóprojekt Design-Build-Finance-Operate típusú PPP-konstrukcióban történő megvalósítására. A 20-25 éves futamidejű szerződések a diákszállók építésére és üzemeltetésére szólnak. A tenderdokumentációban az oktatási tárca meghatározta, hogy mekkora kapacitású és milyen minőségű kollégiumi szolgáltatást kíván bérbe venni, az ajánlattevők a diákotthon megtervezésére, megépítésére és üzemeltetésére pályázhatnak, továbbá megjelölik az ellenszolgáltatásként igényelt bérleti díj összegét. Elsőként a Debreceni Egyetem hirdette meg a közbeszerzési eljárást, 2004 júliusában megtörtént a szerződéskötés a magánbefektetővel, majd sor került az alapkőletételre is.

Börtön. Az Igazságügyi Minisztérium 2004 végén-2005 elején tervezi megindítani PPP-konstrukcióban börtön megépítésére és üzemeltetésére szóló közbeszerzési eljárást. A tárca két, egyenként 700-700 elítélt fogva tartására alkalmas börtön Design-Build-Finance-Operate formában történő megvalósítását tervezi. A koncepció szerint az épület megtervezésén és kivitelezésén túl a magántársaság üzemeltetné az infrastruktúrát, továbbá a futamidő végéig a fogvatartottak ellátásához kapcsolódó élelmezési, mosodai szolgáltatások ellátására és a munkáltatás biztosítására vállalna kötelezettséget. A fogvatartottak őrzése, szállítása, nevelése, egészségügyi ellátása, nyilvántartása, továbbá az intézet igazgatásának ellátása állami feladat marad. A tervezett díjfizetési struktúra rendelkezésre állási díjfizetés: az állam a magántársaságtól megrendelendő szolgáltatások rendelkezésre állása esetén rendszeres díjat fizet, a nem megfelelő rendelkezésre állást pedig levonásokkal szankcionálja. Az épület tulajdonjoga a futamidő végén az államra száll.

Autópálya-koncessziós szerződés új konstrukciója. A díjfizetési struktúra átalakításával az autópálya az országos matricás rendszer része lett, az AKA Rt. díjszedési joga megszűnt. Az állam az autópálya rendelkezésre állása alapján havonta díjat fizet (availability payment) az AKA Rt.-nek, amely koncessziós társaságban maga is 40 százalékos tulajdonrészt szerzett. A megállapodás biztosítja a második szakasz továbbépítését Szegedig a jelenlegi koncessziós szerződés keretében.

Léteznek még további projekttervek is, például a Sport XXI. létesítményfejlesztési program részeként a következő két évben tornatermek, tanuszodák, sportcsarnokok létesítése, illetve a Magyar Televíziónak otthont adó új székház megépítése és üzemeltetése.

A PPP-konstrukciók ismertetésére kézikönyvet készített a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A könyvet elsősorban a közszféra szakembereinek és döntéshozóinak ajánlja a tárca, de célközönsége a magánszektor és a szakmai közönség is, hiszen minél szélesebb körben válik ismertté ez a nálunk még valójában igen újnak számító fogalom annál nagyobb sikerre számíthat. A PPP-kézikönyv egyelőre csak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján (www.gkm.hu) olvasható és tölthető le, de hamarosan nyomtatásban is megjelenik.