Ma ül össze utoljára a téli szünet előtti a parlament, a képviselőkre hosszadalmas voksolási procedúra vár: negyven előterjesztés zárószavazását – esetenként záróvitáját is – tartják meg. Ezek között számos fontos gazdasági törvény is található. A négyéves parlamenti ciklus utolsó ülésszaka 2006. január 30-án kezdődik, ekkor a kabinet már nem tervezi nagyobb léptékű, hasonló ügyek beterjesztését, elfogadását.
A 2006. évi költségvetés zárószavazása lesz a mai ülés utolsó napirendi pontja. Ennek technikai oka van: a költségvetési törvényjavaslatba ágyaztak néhány adójogszabály-módosítást, amelyeket – alkotmányellenes megoldástól tartva – külön csomagba is „kivettek”. E csomag voksolása megelőzi a költségvetés zárószavazását, így ha az adócsomagnak nem adnak zöld utat a képviselők (erre kicsi az esély), a szóban forgó indítványokat még mindig el lehet fogadni a 2006-os büdzsé keretében. A büdzséhez – amely egyébként az idei várható pénzforgalmi hiány másfélszeresére „lövi be” a jövő évi deficit-előirányzatot – a zárószavazás előtt néhány, koherenciazavart kiküszöbölő javaslatot még beadhatnak bizottsági indítvány formájában. Ennek segítségével teremthetnek fedezetet az önkormányzatok számára a béremelés finanszírozására.
A szavazásra váró fontos gazdasági jopgszabályok között van a csődtörvény módosítása is, amely a hatékonyabb hitelezővédelem miatt pontosítja a hatályos szabályokat, új jogintézményeket vezet be, új szabályokat tartalmaz a felszámolókra is. A cégvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás megelőzése érdekében szabályozza a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. Új társasági és cégtörvény is születik ma. A jövő év júliusától hatályos szabályozás új jogintézményeket vezet be, ilyen a német jogban elismert vállalatcsoport vagy az angolszász befektetők vezetési rendszere, a board. Áttekinthetőbb lesz a cégtörvény. A közbeszerzési törvény pedig emeli a nemzeti és az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, egyszerűbb, olcsóbb lesz a procedúra.
A gyorsforgalmi közúthálózatról szóló törvény módosítását a sztrádaépítés finanszírozási tervének Eustat általi megtorpedózása teszi szükségessé: az új finanszírozási struktúrára való átállás bevezeti az úgynevezett „program utak” definícióját. Ezek az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. finanszírozásában építendő és üzemeltetendő gyorsforgalmi útszakaszok. Az állami finanszírozásban megépített (megépítendő) és üzemeltetett gyorsforgalmi útszakaszok a „nem program utak”: vagyonkezelői joga az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz kerül.
A nyugdíjkorrekciós intézkedések első lépcsőjéről is ma szavaznak. Nyolc ütemben emelnék a nyugdíjakat: öt év alatt 2,6 millió nyugdíjas évi juttatása átlagosan 51 ezer forinttal emelkedik. Jövőre, a program első évében ez mintegy 4 százalékos reálérték-növekedést, összességében – 2006–2010 között – pedig több mint 130 milliárd forint többlet-nyugdíjemelést jelent. Először az elmaradt özvegyi nyugdíjakat emelik: jövőre és az azt követő évben 10-10 százalékkal nő a juttatás ebben a körben.
A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat új szabályozást léptetne életbe a hazai szövetkezeti szféra számára: egyik legfontosabb változásként a mai üzletrészeket át kellene alakítani befektetői részjeggyé. A Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvény módosítása lehetőséget nyújtana arra, hogy az NFA ingyenesen adjon területeket az önkormányzatoknak szociális jellegű programjaik megvalósításához. Az egyes agrárgazdasági jogszabályok módosításáról szóló javaslat pedig úgy korrigálná a földtörvényt, hogy az állattartó telepek – takarmányszükségletük biztonságos megtermelése érdekében – föld-előhaszonbérleti jogosítványokat kapnának.
Több fontos elemet tartalmaznak az egészségügyet érintő törvénymódosítások: a jövőben a petesejt-adományozásnál nem kell megőrizni az anonimitást, s az egyedülálló hölgyek is részt vehetnek a lombikbébiprogramban. Tilos lesz dohányozni a hat év alatti gyermekeket oktató, ápoló, gondozó, valamint a betegek által használt intézményekben. Arról is szavaz a parlament, hogy az adatvédelmi törvény betartása mellett hogyan folytatható tovább az irányított betegellátási rendszerben (ibr) folyó gyógyítás, ám az ibr tovább nem bővíthető.
A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat keretében olyan intézkedéseket, járulékkedvezményeket vezetnek be, amelynek révén egy-egy munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalói csoport elhelyezkedési esélyeit növelik.
A hitelintézeti törvény módosítása révén januártól változnak a központi hitelinformációs rendszerre (BAR-listára) vonatkozó szabályok. Így jövő évtől a pénzügyi intézményeknek a szerződés megkötését megelőzően írásban kötelező lesz tájékoztatni adósukat arról, hogy személyes adataik nemfizetésnél milyen esetben kerülhetnek be az adósnyilvántartásba. Emellett 30 nappal az adatok BAR-ba továbbítása előtt is értesíteniük kell az ügyfelet arról: tartozása akkora, hogy felkerülhet a „feketelistára”. Az ügyfelek évente egyszer ingyenesen bármelyik hazai hitelintézetnél tudakozódhatnak arról: szerepelnek-e s ha igen, milyen okból a BAR-listán, ez ellen kifogással, jogorvoslattal is lehet majd élni.