Miért lő szinte minden szomszédjára Irán?
Miután Izrael és az Egyesült Államok a hét végén támadást indított Irán ellen, a perzsa ország válaszcsapásai szinte a térség összes országát célba vették, legyen szó Szaúd-Arábiáról, Kuvaitról, Katarról, az Egyesült Arab Emírségekről, Bahreinről vagy épp Ománról.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a Perzsa-öböl országai miért kerültek Teherán célkeresztjébe, és a The Independent erről készített egy összeállítást.
Irán eddig sem volt jóban szomszédaival
Először is, Irán és szomszédai között egyébként is fagyos a viszonyt, Teheránt a térségben a legtöbben vetélytársnak vagy épp egyenesen ellenségnek látják. Ez nem is meglepő, hiszen Irán évek óta proxyháborút vív Szaúd-Arábiával Jemenben, de tavaly decemberben bejelentette igényét Bahrein ellenőrzésére is.
Ráadásul ezek az országok kivétel nélkül amerikai bázisoknak adnak otthont, és eleinte az iráni válasz is ezeket vette célba, például
- az amerikai 5. flotta főhadiszállását Bahreinben vagy
- az Al Udeid légibázist Katarban.
Utóbbi a térség legnagyobb amerikai támaszpontja, ahol 10 ezer amerikai katona állomásozik, és a régiós csapatokat irányító Középső Parancsnokság székhelye is.
A stratégiai cél: mindenki érezze a bőrén a háborút
Irán azonban korántsem csak az amerikai katonai célpontokra lőtt, a rakéták és a drónok szomszédai polgári célpontjait is megtámadták. Ennek oka részben az amerikai bázisok légvédelme, másrészt viszont az, hogy Irán igyekszik a régió stabilitását is aláásni. Ez stratégiai döntés, amitől Teherán azt várja, hogy a régió országai eltávolodnak az Egyesült Államoktól, és nyomást fejtenek ki Washingtonra a háború lezárása érdekében.
A stratégia persze visszaüthet, és Irán könnyen találhatja szembe magát új ellenségekkel, ám az utóbbi két évben a régió legtöbb országának megromlott a viszonya Izraellel is, így aligha szállnak harcba a zsidó állam oldalán – Teherán legalábbis ebben bízik.
A támadások azt is sugallják, hogy az iráni rezsim nem adja olcsón a bőrét, és hajlandó akár az egész régiót lángba borítani a túlélés érdekében.
Irán emellett a Hormuzi-szoros lezárásával is próbálkozhat, ami az egész világ olajpiacát felforgatja. Több hajó már lángba is borult a szorosban, az olajárak kilőttek.
Végezetül pedig Teherán számíthat meggyengült, de még mindig jelentős proxyhálózatára, amely Jemenben, Libanonban vagy Irakban okozhat káoszt. A Hezbollah már lőtt is ki rakétákat Izrael felé, így a fegyverek már Libanonban is szólnak.
A káosz feltüzelésére alapozó iráni stratégia sikere kérdéses, ahogy az is, hogy az öböl menti országokra gyakorolt hatás Teherán szempontjából még idejében célt ér-e. Azonban ezek a támadások nem olyan visszafogott és kalkulált akciók, amiket Irán 2024-ben és 2025-ben tett, és azt jelzik, hogy a rezsim nem adja olcsón a bőrét.
