BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 2,013.3
0.00%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Rosszul mennek a dolgok - a politikai elit rosszul teljesít

A Századvég és a Forsense 2007. október közepén végzett telefonos közvélemény-kutatása szerint csökkenő szavazói aktivitás mellett az erőviszonyok változatlansága látható: a két nagy párt között nem csökkent a különbség. Ugyanakkor mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége továbbra is inkább negatívan értékeli. Mindez, a pártválasztók arányának csökkenésével, az egyik pártra sem szavazók arányának emelkedésével, valamint a megkérdezzetek pesszimista közérzetével (a válaszadók mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban) együtt a politikai elittel szembeni általános elégedetlenség erősödéseként értékelhető.

A lakosság általános közérzetét mutató index értéke hasonlóan az elmúlt hónapokhoz, októberben is igen alacsonynak mondható, egy 100 pontos skálára vetítve 29 pontos értéket mutat. A megkérdezetteknek mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban, ugyanakkor a válaszadók 62 százaléka közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat.

Míg a Fidesz szavazók közérzetindexe 19 pontos átlagértéknek megfelelő, addig a kormánypárti szavazók többségét kitevő MSZP-szimpatizánsok esetében eléri a közepes szintet (50 pont). Azok pedig, akik vagy nem tudják, vagy nem árulják el, kire szavaznának, egyformán a teljes lakosságra jellemzı 29 ponthoz közeli értékelést adtak a közállapotokról.

Ami az ország gazdasági helyzetére vonatkozó percepciókat illeti, tíz megkérdezett közül hatan vélik úgy, hogy az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy esztendőben romlott, s javulást mindössze 15 százalékuk tapasztalt.

Az MSZP szavazói az egyetlen olyan nagyobb választói csoport, amelynek mintegy fele észlelt javulást, ezzel szemben a Fidesz-szavazók közel 90 százaléka, de a bizonytalan pártpreferenciájúaknak is több mint 60 százaléka az ország gazdasági helyzete esetében is romlásról számolt be.

A választók ugyanakkor mind a saját kilátásaikat, mind az ország jövıt meglehetısen borúsan ítélik meg: egyik dimenzió esetében sem haladja meg a 30 százalékot azok Ami az ország gazdasági helyzetére vonatkozó percepciókat illeti, tíz megkérdezett közül hatan vélik úgy, hogy az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy esztendıben romlott, s javulást mindössze 15 százalékuk tapasztalt.

Az MSZP szavazói az egyetlen olyan nagyobb választói csoport, amelynek mintegy fele észlelt javulást, ezzel szemben a Fidesz-szavazók közel 90 százaléka, de a bizonytalan pártpreferenciájúaknak is több mint 60 százaléka az ország gazdasági helyzete esetében is romlásról számolt be. A választók ugyanakkor mind a saját kilátásaikat, mind az ország jövıt meglehetısen borúsan ítélik meg: egyik dimenzió esetében sem haladja meg a 30 százalékot azok aránya, akik javulást várnának az elkövetkezı évre. A stagnálást valószínősítők viszonylag magas aránya miatt ugyanakkor a kifejezetten romlást várók aránya – mindkét várakozás esetében – 50 százalék alatt marad.

Csökkenő szavazói aktivitás – változatlan erőviszonyok

Korábbi felméréseink azt mutatták, hogy a közérzettel és a gazdasági helyzettel kapcsolatos értékelés szoros összefüggést mutat a pártválasztás és a politikai preferenciák dimenziójával, s most sincs ez másként.

A magukat biztos szavazóknak vallók arányának emelkedése, a politikai aktivitás szeptemberben tapasztalt enyhe erısödése nem folytatódott októberben. Az elmúlt havihoz képest 1 százalékponttal kevesebben, a megkérdezettek 62 százaléka menne el biztosan szavazni, ha most vasárnap lennének a választások. A pártot választók arányának múlt havi bıvülése is átmenetinek bizonyult, októberben a megkérdezettek 51 százaléka (6 százalékpontos csökkenés) mondta meg, mely pártra szavazna most vasárnap. Ezzel szemben a múlt hónaphoz képest 5 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik egyik pártra sem szavaznának (12%).

A pártválasztók arányának csökkenése nagyjából egyforma mértékben érintette a két nagy pártot, a Fidesz támogatottsága 2, az MSZP-é 3 százalékponttal alacsonyabb, mint szeptemberi mérésünkben. A Fideszre a megkérdezettek 29 százaléka szavazna, az MSZP-re 15 százalékuk. A legnagyobb ellenzéki párt esetében ez azt jelenti, hogy támogatottsága az elmúlt esztendı során tapasztalt ingadozási sáv alsó határa irányába mozdult el, az MSZP esetében ugyanakkor át is lépi azt, tehát az eddig mért legalacsonyabb támogatottsági szintet mutatja a nagyobbik kormánypárt esetében.

A két kisebbik önállónak mondható parlamenti párt támogatottsága nem változott, az összes megkérdezett 4 százaléka szavazna az MDF-re, 2 százaléka pedig az SZDSZ-re. A többi párt – így a KDNP és a Jobbik– támogatottsága sem éri el az 1 százalékot.

A biztos szavazó és pártot is választók aránya is csökkenést mutat (-5 százalékpont), jelenleg az összes megkérdezettnek mindössze 41 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Ezen a bázison nem történt jelentıs változás a két nagy párt támogatottságában, a válaszadók 58 százalék szavazna a Fideszre, 31 százalékuk pedig az MSZP-re, ami mindkét esetben 1 százalékpontos emelkedést jelent szeptemberhez képest. Az MDF és az SZDSZ támogatottsága ugyanakkor nem változott (5 ill. 4%). A biztos szavazó pártválasztók csoportján belüli arányok stabilitása is megerősíti azt a korábbi állítást, hogy az elmúlt hónap legfontosabb változása a pártpreferenciák terén a pártválasztók számarányának csökkenése, ami egyformán érinti mindkét nagy politikai tábort, s ezért a biztos szavazó pártválasztókon belül nem tapasztalni az erıviszonyokban eltolódást.

Az elit rosszul teljesít

Mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége továbbra is inkább negatívan értékeli, és az arányok nem térnek el jelentıs mértékben az egy hónappal korábbitól (mindkét esetben 1 százalékpontos csökkenés történt). A Gyurcsány-kormány munkájával a válaszadók majd kétharmada (65%), az ellenzék tevékenységével 56 százalékuk inkább elégedetlen. Ezt az értékelést leginkább a pártpreferencia határozza meg amit mutat az is, hogy, az MSZP szavazóinak 81 százaléka inkább, vagy egyértelmően pozitívan értékeli a Gyurcsány-kormány munkáját.

A megkérdezettek 31 százaléka mind a két oldal tevékenységét negatívan értékeli, ami a pártválasztók arányának csökkenése, és az egyik pártra sem szavazók arányának emelkedése mellett egy újabb bizonyítéka a politikai elittel szembeni általános elégedetlenség erősödésének.

Októberben is megkértük a válaszadókat, hogy öt lehetıség közül jelöljék meg, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás: MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetıjével (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erı hatalomra kerülése. Az MSZP számára kedvezı két opció együttes támogatottsága változatlanul magasabb (28%), mint a Fidesz támogatását jelentő két lehetőségét (24%), és nem is csökkent a különbség az elızı hónaphoz képest. Az eltérés elsődleges oka is azonos a korábbiakkal: a Fidesz-szavazók jóval nagyobb arányban pártolnak át egy képzeletbeli harmadik erőhöz (24%), mint az MSZP-sek (5%). A harmadik erő támogatottsága a teljes felnőtt népességen belül 35 százalékra tehető.

Ami pedig a miniszterelnöki pozíció betöltését illeti: Orbán Viktort a jelenlegi miniszterelnökkel szemben többen tartják alkalmasabbnak (37% illetve 31%) a kormányfői poszt betöltésére, ugyanakkor a korábbi felmérésekhez hasonlóan a megkérdezettek mintegy negyede szerint egyikük sem alkalmas miniszterelnöknek. (www.szazadveg.hu)

Módszertan

A Századvég-Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2007. október 12. és 26. között, melynek során 1000 véletlenszerően kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezık (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínőséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

telefonos közvélemény-kutatása szerint csökkenő szavazói

aktivitás mellett az erőviszonyok változatlansága látható: a két nagy

párt között nem csökkent a különbség. Ugyanakkor mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége továbbra is inkább

negatívan értékeli. Mindez, a pártválasztók arányának csökkenésével, az

egyik pártra sem szavazók arányának emelkedésével, valamint a

megkérdezzetek pesszimista közérzetével (a válaszadók mindössze 5

százaléka gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban) együtt a politikai elittel szembeni általános elégedetlenség

erősödéseként értékelhető.Századvég Módszertan A Századvég-Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2007. október 12. és 26. között, melynek során 1000 véletlenszerően kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezık (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínőséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek